Igehely: 2Kor 13:10-11; Kulcsige: 2Kor 13:11 „Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat.”
Isten a rendnek és nem a zűrzavarnak az Istene. Az apostol ezt az isteni rendet akarta megőrizni a gyülekezetben az intés által, amit levélben küldött a korinthusi gyülekezetnek. Abban a reményben tette, hogy mire odaérkezik, rendeződik a vétkeseknek az élete, és igazán helyreállnak Krisztusban (2. v.). Az apostol elismeri, hogy az Úr adta számára ezt a hatalmat, nem rombolásra, hanem építésre. Azonban az is igaz, hogy ahol építeni akarunk, ott előbb több esetben le kell rombolni mindazt, ami régi, és emiatt használhatatlan. Engedjük Istennek, hogy mindazt, ami káros az életünkben, lerombolhassa, azért, hogy új szívvel és új élettel tudjunk szolgálni az Ő dicsőségére!
A befejező versekben mintha az apostol változtatna a hangvételén, és szeretettel buzdítja a gyülekezetet az örömre, a jó rend visszaállítására, az intés elfogadására, az egyetértésre és a békességre (11. v.). Erre nekünk is szükségünk van. Milyen ígéret társul ehhez? Vajon kaphatnánk-e nagyobb ajándékot, minthogy a békességnek és a szeretetnek Istene velünk lesz? Ne engedjük, hogy a Sátán megrontsa ezt az áldott légkört!
Tóth Róbert
Isten döntései igazak
Igehely: 1Jn 2:28-29; Kulcsige: 1Jn 2:29 „Ha tudjátok, hogy ő igaz, ismerjétek fel azt is, hogy aki az igazságot cselekszi, az mind tőle született.”
Jézus úgy beszél Atyjáról, mint aki egyedül igaz Isten (Jn 17:3). Istenünk igaz, ezért mondhatjuk biztosan, hogy döntései is teljes mértékben igazak. Nincsen azokban semmi hiba. Ezért biztat minket Isten, hogy ne engedjük magunkat megtéveszteni, hanem folyton figyeljünk a Szentlélek vezetésére (27. v.). Ismerjük fel azt is, hogy vannak még lelki testvéreink, akik újjászülettek. Abból ismerhetjük fel őket, hogy ők is az igazságban járnak (29. v.).
Mindvégig maradjunk meg Őbenne (28. v.) – ,,Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem.” (Jn 15:4). – Maradjunk meg mindvégig az üdvösség evangéliumában, amit kezdettől fogva hallottunk. Ez az örök élet elnyerésének fontos feltétele.
Csak Benne legyen bizalmunk (28b. v.). Ez a bizalom már elkezdődött az újjászületésünkkor, és mindvégig kell tartania. Jó reménységgel lehetünk Jézus Krisztus visszajövetelével kapcsolatosan, mert tudjuk, hogy Őbenne vagyunk elrejtve, és így a biztos üdvösség vár ránk.
Tóth Róbert