2022. augusztus 8., hétfő

DÉLELŐTT | 
Az Úr előre megmondta, mi fog történni

Igehely: Jer 25:1-38; Kulcsige: Jer 25:12 „De ha majd letelik a hetven év, megbüntetem Babilónia királyát és népét – így szól az Úr – meg a káldeusok országát bűnei miatt, és pusztasággá teszem örökre.”

Tegnap megvizsgáltuk, hogy Isten hogyan teljesítette be a szavát, amit Jeremiás által közölt. Ma épp azt a próféciát olvastuk el, amit Jójákim idejében üzent Isten. Ő az a király, akit Nabukodonozor bilincsbe verve vitt el Babilóniába, majd nemsokára a népet is elhurcolta. Isten üzenetéből kitűnik, hogy Ő mindent megtett, hogy ne kelljen megengednie a fogságba vitelt: küldte a prófétákat, hogy legyen a népnek lehetősége megtérni. De nem történt változás az életükben. Azonban mielőtt a fogságba vitel megtörtént volna, Ő már azzal biztatja gyermekeit, hogy 70 év múlva visszatérhetnek az Ígéret földjére.

Istené a jelen, a múlt és a jövő. Megengedhet életünkben nehézséget vagy próbát, hogy alakítson minket. De hozzá jöhetünk, mert Ő ismeri a jövőnket, és a kezében tartja. Viszont nem csak minket tart a kezében, hanem ahogy olvastuk, a környező népeket is, még a leigázó Babilon is csak szolga az Úr kezében. Talán nem tudod, mi a következő lépés. Isten az egyetlen hatalmas Úr, aki irányít mindent. Bízd rá az életed, kérd tőle, hogy vezesse minden lépésedet!

Kovács Patrik

DÉLUTÁN | 

Isten a mi oltalmunk és erősségünk

Igehely: Péld 18:9-10; Kulcsige: Péld 18:10 „Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál.”

Életünk számos területe arról beszél, hogy miben bízunk: a saját erőnkben, teherbírásunkban, vagy pedig Isten oltalmában? Vizsgáld meg, hogy mi motivál, mi visz előre a feladatod végzésében? Isten arra hív minket, hogy ne embereknek akarjunk megfelelni, hanem vállaljunk részt az Ő országának építésében. Szent sürgölődés jellemezze a munkánkat, ne pedig hanyag feladatvégzés! Mikor Isten nevét hívjuk segítségül az életünk bármely területén, akár a munkánk végzésében is, azzal vallást teszünk arról, hogy benne bízunk, Ő az oltalmunk. Az Úr neve erős torony, a menekülés helye, védelem és biztonság mindazoknak, akik benne bíznak. A héberben a biztonság szó azt jelenti, hogy magas helyre helyezés. Magához emel a biztonságba, Őbenne magasztaltatunk fel, mennyei helyeken ülünk, el vagyunk rejtve Krisztus igazságában.

Életünk célja: ismertté tenni Istent az emberek előtt olyan módon, hogy segítségül hívjuk nevét, bizonyságot téve arról, hogy Ő az oltalom, majd áldjuk Istent azért, amit az életünkben tett.

Kovács Patrik

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 20:1–6, 27:1–3; Igehely: ApCsel 20:4 „Elkísérte őt a béreai Szópatér, Pirrosz fia, a thesszalonikaiak közül pedig Arisztarkhosz és Szekundusz, a derbéi Gájusz és Timóteus, valamint az ázsiai Tükhikosz és Trofimosz.”

A thesszalonikai gyülekezetben voltak olyanok is, akik nemcsak lelki testvéreivé váltak az apostolnak, hanem munkatársaivá is. Elkísérték Pált, és együtt küzdöttek vele az evangélium diadaláért. Nemcsak beszéltek a szolgálatról, hanem komoly áldozatot hoztak, amikor veszélyes missziós utakra is elkísérték. Az apostollal együtt szembenéztek a halállal is. Arisztarkhosz ott volt a Rómába tartó hajóúton, és Pállal együtt hajótörést is szenvedett.