Igehely: Mk 5:14-20; Kulcsige: Mk 5:13 „Ő megengedte nekik, a tisztátalan lelkek pedig kijöttek, és belementek a disznókba; a nyáj, mintegy kétezer állat a meredekről a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe.”
Hányszor előfordult már, hogy szeretnénk parancsolni, csak nincs kinek, vagy ha van is kinek, hiába tesszük, mert nem hallgatnak ránk. Próbálunk parancsolni az időjárásnak: legyen napsütés, legyen eső vagy hulljon a hó! Próbálunk parancsolni az embereknek: tegyék ezt, beszéljenek így, változzanak meg; vagy netán próbálunk parancsolni magunknak, és sokszor az sem megy!
Amikor Jézus parancsol, az teljesen más! Neki azonnal engedelmeskednek még a tisztátalan lelkek is. Még csak nem is próbálnak ellenállást tanúsítani, tudják, hogy semmi esélyük. Pál apostol gyönyörűen fogalmazza meg ezt a hatalmat, amivel Krisztus rendelkezik: az Ő nevére minden térd meghajol, mennyeiké, földieké és földalattiaké, és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére (Fil 2:10-11).
A gonosz szellemvilág retteg Jézus nevének hallatára! Az gonosz ember pedig vakmerőn szembeszáll azzal, akinek a hatalmát fel sem tudja igazán fogni.
A te térded meghajolt már Jézus nevére? A te lelked engedelmeskedik az Ő szavának? Engedelmeskedj, és élni fogsz!
Szűcs Dániel
Gyámolítsuk az erőtleneket!
Igehely: Gal 6:1–5; Kulcsige: Gal 6:1 „Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél!”
A teherhordozás az élet természetes velejárója. Nem csoda, ha egy hosszú nap után jólesik a nyugodt pihenés, úgy testi, mint lelki értelemben. Habár mind hordunk terheket, a terhek nagysága és a teherbíróképességünk is különbözik.
Az ige két esetet különböztet meg a teherhordozással kapcsolatosan. A második vers arra biztat, hogy egymás terhét hordozzuk, míg az ötödik vers arra hívja fel a figyelmet, hogy mindenki a maga terhét hordozza. Melyik igére hallgassunk tehát? Mindkettőre! Az ötödik versben olyan teherről van szó, amit alázatban minden hívő el tud, és el kell, hogy hordozzon. Jézus mondta: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem!” (Mk 8:34). A második versben viszont olyan teherről van szó, ami meghaladja az adott testvér vagy testvérnő teherbíróképességét (pl. gyász, nehéz betegség, anyagi nélkülözés, hitetlen rokonok, depresszió, félelmek stb.). Ezekben az esetekben tartanod kell a vállad másoknak is!
„Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk” (Róm 15:1).
Szűcs Dániel