Igehely: Mk 13:21-37; Kulcsige: Mk 13:22 „Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat.”
A Mester végidőkről szóló tanítása válasz a tanítványok kérdésére. Kérdésük előzménye: Kifelé tartottak a templomból, és egy ábrándozó tanítvány felhívja a Megváltó figyelmét a templom művészeti értékére: „Mester, nézd, mekkora kövek!” Jézus egy mondattal lehűti a romantikus áradozást: „nem marad itt kő kövön.” Erre beléjük fagyott a szó, s csak akkor szólaltak meg újra, amikor kiértek az Olajfák hegyére. Menetközben viszont hangosan zsongott bennük az ítélet szava. Amikor kifújták magukat, a merészebb tanítványok összefogtak, és bátorkodtak megkérdezni a nagy Tanítót: „Mikor lesz ez, és mi lesz a jele?” Jézus, az igaz próféta, nem mondja meg az időpontot, de részletesen beszél a jelekről. Nem kell prófétának lennünk ahhoz, hogy az idők jeleit megfejtsük. Megtévesztés, háborúk, üldözés, természeti csapások – mind jelzésértékkel bírnak. Jézus arra is figyelmeztet, hogy amikor ezeket látjuk, nehogy azt gondoljuk, hogy itt a világ vége. Ezek a jelek megvoltak, mióta ember él a földön, de amikor fokozott mértékben jelentkeznek, akkor tudhatjuk, hogy közel van az idő.
Már az ókorban olvasunk olyan személyekről, akik nyíltan Messiásnak vallották magukat. Ma is hallunk híreket ilyen esetekről. A szenzációhajhász médiában úgy ötévente meghirdetik a világ végét. Sokan kísérleteztek azzal is, hogy megjósolják Jézus visszajövetelének dátumát. Mind hamis prófétáknak bizonyultak. Hamis krisztusok azok, akik „Messiás-szindrómában” szenvednek, és ők akarják megváltani a világot. Hamis próféták a hazugságot ígérgető politikusok, akiket csak a saját meggazdagodásuk érdekel. Hamis próféták mindazok, akik „más evangéliumot” hirdetnek, vagy elvesznek és hozzátesznek az Isteni kijelentéshez. János apostol Antikrisztusoknak nevezi azokat, akik nem vallják Jézust testben megjelent Istennek (1Jn 2:22-23, 4:1-3). A hitetlen világban az Antikrisztus lelke működik, ezzel szemben bennünk Isten Szentlelke, az Igazság Lelke él.
Milyen jó, hogy nekünk igazi Krisztusunk van! „Prófétát támaszt nektek testvéreitek közül az Úr, a ti Istenetek, olyat, mint én: őrá hallgassatok mindenben, amit csak mond nektek.” (ApCsel 3:22)
Sallai Jakab
Imaáhítat: Imádkozzunk Istentől jövő tisztánlátásért és bölcsességért! – 2Krón 1:10a
Bibliaóra: A próféta fájdalma: az ítélet – Ám 1:1-2; 2:4-16; 3:9-15 (Ám 4:12)
A telhetetlenek és a hamis próféták
Igehely: Mik 2:1–13; Kulcsige: Mik 2:1 „Jaj azoknak, akik álnokságot és gaztetteket terveznek fekhelyükön, és kora reggel végrehajtják, mert van hozzá hatalmuk!”
Mikeás próféta könyve panaszok és ítéletek gyűjteménye. Az Úr szócsöve az ítéleteket siratóénekek formájában fogalmazta meg. A legcsodálatosabb ebben a bibliai könyvben az, hogy a leggyönyörűbb messiási ígéretek éppen a legfájdalmasabb panaszok és szívet dermesztő ítéletek között jelennek meg. Az ígéret és ítélet mindig karöltve jár. A kegyelem evangéliuma mellett mindig ott lebeg az ítélet fenyegetése, de az ítéletek mellett is mindig felragyog a kegyelem.
Ebben a fejezetben az ítélet az erőszakos gazdagok felé szól, akik telhetetlenek és harácsolók. Úgy tűnik, minden korban éltek ilyen emberek. Az emberi hajlam romlottságát tükrözik az ilyen esetek. Vannak egyesek, akiknél az erőszakos elnyomás gátlástalanul kifejlődik, másoknál pedig bizonyos korlátok között marad, vagy nincs lehetőségük arra, hogy kiéljék azt. Igaz tehát a Szentírás megállapítása, hogy „az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz” (1Móz 6:5).
Az egyetlen megoldás a szívcsere, vagyis az embernek újjá kell születnie. Az Ószövetségben Isten ítélettel fenyegette népét, hogy visszafordítsa őket az eltévelyedés útjáról. Az Újszövetségben viszont Isten maga jön segítségünkre Fia személyében, hogy kivezessen siralmas helyzetünkből. Ennek a profetikus képe jelenik meg a 12-13. versekben, ahol ezt mondja: „Előttük megy át királyuk, élükön maga az Úr.”
A harácsolás és hamis prófétaság általában együtt jár. A hazug prófétákat önérdek vezeti. Akikhez nem szólt az Úr, azok a sajátjukat mondják. Az álpróféták jellemzője, hogy olyan üzenetet hirdetnek, amely tetszik a népnek. Ha valaki borról és italról prédikálna „az lenne csak igazi prófétája ennek a népnek” (11.v.). A hasonló lelkületű emberek ilyen tanítókat keresnek maguknak.
A hamis próféták kiforgatják az igaz próféták szavait, és szinte meggyőzően érvelnek: „Talán elfogyott az Úr türelme?” (7. v.) Okoskodásukkal akadályozzák az igazság hirdetőit és az igazság terjedését. Nekik jut a legsúlyosabb ítélet. Szívleljük meg tehát Isten ítéleteit, ne okoskodjunk, legyünk az igazság prófétái!
Sallai Jakab
