Igehely: 2Kor 10:17-11:32; Kulcsige: 2Kor 11:2 „Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé.”
Sajnos megfigyelhető állapot ma az, hogy a kapcsolatokban inkább elvárások vannak, mint vállalások. Így elvárás a tisztaság is másoktól, de nem biztos, hogy nagy igyekezettel felvállalt felelősség is a társak felé. Még szomorúbb, ha ez az elv Jézus Krisztussal szemben is fennáll. Ha Jézustól csak várunk, de neki, érte nem vállalunk semmit. A Krisztusért vállalt felelős életben ne csak a szolgálatokra gondoljunk, hanem a kapcsolat alapját garantáló szentségre, tisztaságra is.
Mi, a gyülekezet és benne én, mint megváltott ember, Jézus menyasszonya vagyok. Eljegyzett engem. Várom a menyegzőt, ahol a kapcsolat teljességre jut. Viszont számolni kell az ellenséggel, aki gonoszságával el akarja csavarni a fejemet, meg akar szédíteni. A gondolkodást akarja megtántorítani, hogy a hűségben is meginogjak.
Ne feledd el, hogy nemcsak Pál akarta tiszta szűzként Jézus elé állítani az eljegyzetteket, hanem Krisztus is így akarja maga elé állítani az egyházat. (Ef 5:27)
Ha várod a menyegzőt az Úrral, vigyázz a tisztaságra is!
Takács Zoltán
Elhívott, megigazított, megdicsőített
Igehely: Róm 8:29-30 „Mert, akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között. Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.”
Ezen a héten az állt a gondolkodásunk középpontjában, hogy Jézus a Vőlegény. Mégsem csupán róla volt szó, hanem rólunk is, mint akik az ő menyasszonya. Jézus Krisztus nem úgy áll a gyülekezethez, hogy várja a titokban készülődő menyasszonyát, hogy tökéletes állapotban álljon elő a menyegzőre, hanem Ő maga készíti fel. Ez az Ige is erre a folyamatra utal. Annyira megindító, hogy a Megváltó nem csupán kiszemeli a választottját és nézi, hogyan készül fel a nagy napra, hanem mindent megad ahhoz, hogy a legtökéletesebb lehessen. Ma ezen gondolkodhatunk el, hogy hogy áll ez a folyamat az életünkben. Megértettem-e a hívó szavát? Elfogadtam-e megigazító kegyelmét? Alávetem-e magam megszentelő munkájának? Ő ezt szeretné végrehajtani, ebben akar hűséges társ lenni.
Hogy miért vannak ezek a kifejezések múlt időben, ha ez az Ő szándékában álló cél életemre nézve? Mert nála ezek már nem lehetőségek, esetleg igényelhető ajánlatok, hanem tökéletesen elvégzett akarat. Jézus ezeken nem most kezd gondolkodni, hogyan is tudná elvégezni életünkben, hanem nála erre teljesen kidolgozott és működő stratégia áll rendelkezésre. Éljünk vele, engedjünk neki!
Takács Zoltán
