2017. augusztus 21., hétfő

DÉLELŐTT | 
Isten vezetésének eszköze

Igehely: 4Móz 9:15-23; Kulcsige: 4Móz 9:17 „Valahányszor fölemelkedett a felhő a sátorról, elindultak Izráel fiai. Ott ütöttek tábort Izráel fiai, ahol a felhő megállapodott.”

Isten vezetésének eszköze nappal a felhő volt, éjjel a tűzoszlop. Így mindig és mindenki számára látható volt, hogy mit akar az Úr. Akár fényes nappal, akár éjjel, a sötétben, nyilvánvaló volt, mikor kell indulni. Csak akkor, ha a felhő megmozdult. Amíg a felhő nyugodott, Izráel fiai nem mehettek tovább, bármennyire is kívánkoztak volna. Amikor a felhő megmozdult, akkor viszont azonnal kellett indulni, bármennyire is jól esett volna a pihenés. Az Úr vezetésének eszköze tehát meghatározta a táborozási helyet, az indulás idejét és a haladás irányát is. Az Úr ma is nyilvánvalóvá teszi akaratát az övéi számára a Szentírás és a Szentlélek által. Érted-e amit olvasol? Hallod az Úr szavát, látod akaratát? Ha igen, akkor engedelmeskedsz neki? 1. Akit az Úr vezet, az ott táborozik (lakik, tartózkodik), ahol az Úr akarja, ahol ő is megtapasztalható. 2. Aki az Úr vezetésére figyel, az mindent a rendelt időben visz végbe. Nem fog elsietni semmit, és nem fog lekésni semmi jóról. 3. Akit az Úr vezet, az nem fog tévelyegni. Nem bizonytalankodik. Mindig világos lesz előtte a következő lépés, biztos irányba halad, és mindig meg van győződve arról, hogy csak egyedül az az irány jó, amerre az Úr vezeti, nincs más alternatíva a számára. Vezessen minket az Úr a mai napon is! Ámen!

Veress Efraim

DÉLUTÁN | 

Keressétek, amíg megtalálható!

Igehely: Ézs 55:6-11; Kulcsigék: Ézs 55:6-8 „Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az Úrhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani. Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr.”

Ézsaiás emberi szavai által Isten hívta elfordult népét, és hívja elfajult teremtményeit, hogy Őt keressék. Isten előtt ismert az, amiről az ember gyakran megfeledkezik, hogy csakis a Vele való kapcsolatban lehet az embernek érdemleges életet élni (Jn 10:10). A prófétai üzenet egyrészt figyelmeztető jellegű: addig kell keresni, amíg megtalálható, addig hívni, amíg közel van; másrészt a szeretetteljes bátorításnak ad hangot: az Úr megtalálható, Ő közel van. Mit kell tennie az embernek, hogy a megtalálható Isten megtalálttá, a közel való, jelen való Istenné legyen? Mindenekelőtt segítségül kell hívnia Őt (Róm 10:13). Aki segítséget kér, az beismeri elesett voltát, és bizalommal fordul pártfogójához. A segítségkérés után szükséges engedni, engedelmeskedni a Segítőnek. Isten azt kérte azoktól, akikért lehajolt, hogy forduljanak el a bűntől, és forduljanak oda Hozzá. Ő nemcsak elfordulásra, hanem odafordulásra is hív. Bárcsak tudnánk hívni Őt, amíg tehetjük! Bárcsak tudnánk engedni Neki, hogy a mi útjainkról az Ő útjaira vezéreljen!

Mezei Ödön

 Napi áhítat

Igehely: Ef 1:5–12; Kulcsige: Ef 1:7 „Őbenne van – az ő vére által – a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából.”

A hét elején az a kérdés jött elénk, hogy mit akar Isten? Megmenteni a kárhozattól, üdvösséget adni az embernek. Akik hit által elfogadják Jézus Krisztus kegyelmét, azokat Isten fiaivá fogadja. Minden ember Isten teremtménye, de nem minden ember Isten gyermeke. Vannak, akik úgy gondolják, mivel Isten előre elhatározta, ki az, aki üdvözül, és ki az, aki elkárhozik, ezért az ember bármit tehet, a sorsa már el van döntve. Isten azonban azt is elhatározta, hogy az embernek döntenie kell, el kell fogadnia Jézus Krisztust, mint Megváltóját, és engednie kell, hogy vezesse, irányítsa életét.