Szolgálat kegyelemben és békességben

– MUNKAKONGRESSZUS NAGYBÁNYÁN

A Romániai Magyar Baptista Szövetség halászbárkája (lásd a szervezet logóját) ezúttal Nagybányán kötött ki éves munkaülésre 2018. március 24-én. A messzi délről érkező székely vagy bánsági, és a közelebbi szilágysági, szatmári, bihari atyafiakkal a tavasz is kisütött. „Adj hálát Istennek, ha rád virrad a hajnal…” biztatott a kezdőének, amely után Deák Zsolt brassói lelkipásztor hívott imára a Róma 12 alapján. Virágh József helyi elöljáró az olvasott szakasz 14. verse alapján egészítette ki Deák Zsolt buzdítását. „Az igyekezetben ne legyetek restek, lélekben buzgók legyetek, az Úrnak szolgáljatok.” „Legyünk hálásak, hogy tekinthetünk úgy a lelki munkára, mint kegyelmi lehetőségre. A munka a kapcsolat pecsétje, és az Úr azért bíz ránk munkát, mert Ő komolyan gondolja, hogy gyermekeivé fogad.” Pardi Félix elnök az 1Kor 1:3-al üdvözölte a küldötteket: „A kegyelem minden áldások közt a leggazdagabb, a békesség minden vigasztalások közt a legédesebb. Kegyelmet és békességet kívánunk a testvéreknek, a gyülekezeteknek, és a mi találkozásunkra.” A Szövetség elnöke köszöntötte a nap kiemelt vendégeit, Mike Sámuelt Kecskemétről, valamint Charles Jones-t, az Nemzetközi Missziós Szervezet európai részlegének igazgatóját, aki Szatmáron tett látogatást, és részt vett a kongresszuson. Az ülés napirendje is jóváhagyásra került: a szilágysági oktatási központtal kapcsolatos tervek, a missziókerületek jogi személlyé válásának kérdése, a nyugdíjas lelkipásztorok alkalmazásának körülményei, a teológusok helyzetével és a más felekezetekből átjött avatott lelki munkások szolgálatba állásával kapcsolatos kérdések.

 

Építésről, és „arról az épületről”

Charles Jones köszöntése után megkezdődött a gyűlés érdemi része, a küldöttek számbavételével: a 225 meghívott küldöttből 163 vett részt a kongresszuson.

Pardi Félix elnök megköszönte a Szövetségi iroda munkatársainak – az irodavezetőnek, a könyvelőnek és a Szeretet szerkesztőjének – a munkáját, és kiemelte a Szövetség alapokmányait tartalmazó kiadványt, amelyet megbeszélésre, és feldolgozásra ajánlott a gyülekezetek lelkipásztorainak. „Ez a könyv megpróbál válaszokat adni a kor kihívásaira, több témát illetően, például, ami a fiatalok barátságait, udvarlást, házasságkötést, vagy az italfogyasztást illeti. Persze, ezek csak útmutatások.”

Borzási Pál főtitkár beszámolójában az adminisztrációs és képviseleti feladatok sokrétűségéről szólt. „Partnerszervezeteink közül a Román Baptista Unió és a Magyar Baptista Egyház áll hozzánk legközelebb, akikkel jó kapcsolatot ápolunk.” „Ami helyik szövetségünk statisztikájának frissítésék illeti, külön köszönöm a missziókerületek titkárainak a segítségét.”

Albert István Zsolt, gazdasági ügyekért is felelős főtitkárhelyettes pozitívan értékelte a szövetségi járulék befizetésének növekvő mértékét, amely idén 84%-hoz közelít, de még mindig nem éri el a teljességet. „Mind a kiadási, mind a bevételi oldalon több pénzt számoltunk el a tavalyi évre, a kiadásoknál két tétel befolyásolta különösebben a mérlegünket: a MABAVIT 4-el kapcsolatos kiadások, illetve az új négyszólamú Hit Hangjai kiadása. A teológiai oktatásnál is megnőttek a feladatok, ilyen módon a kiadások, de örülünk, hogy ezeket a BTA-val való együttműködés folytán egyenlíteni tudtuk.” Albert testvér beszélt arról, hogy a lelkipásztorok javadalmazásában összehasonlítási alapként vett tanári minimálbér drasztikus emelkedése szükségessé tette, hogy a lelkipásztorok fizetését is emeljék, és bár ez plusz terhet ró a gyülekezetekre, azok szépen teljesítették az elvárásokat. Fontosnak tartotta azt is megjegyezni gazdasági vezető testvérünk, hogy ezt a fizetésemelést nem lelkipásztorok kérték, hanem a Szövetség alapszabályzata határozza meg. Vannak még lemaradások, de ezeket lehet még pótolni. Az anyagilag kevésbé teherbíró körzetekben a szövetség belmissziós alapjából is igyekszik az adminisztráció pótolni az ezeken a helyeken szolgáló lelki munkások fizetéség pótolni. Ami a gyülekezetek ingatlanjait – épületeit, telkeit – illeti, sok helyen nincsenek rendben ezek papírjai, és fontos ezekkel foglalkozni, ezt az adófizetésnél is figyelembe veszi az állam. Az áram és a gázszolgáltató vállalat kedvezményes –10%-al kisebb – tarifákat alkalmaz a szövetség gazdasági csoportjában működő ingatlanok haszonélvezői felé, érdemes ezzel az előnnyel is – szerződés alapján – élni. Nagy György ellenőr testvér is arra biztatta a gyülekezeteket, hogy igyekezzenek élni a törvény nyújtotta kedvezményekkel, ami a könyvelési, adózási szabályokat illeti.

A napirend talán legfontosabb pontjaként Pardi Félix az elnökségnek a szilágysági oktatási központ felállításával kapcsolatos terveit mutatta be, amelynek induló tőkéjeként a néhai kolozsvári teológiai telek értékesítéséből származó összeg szolgálna, mely jelenleg bankban lekötve pihen. Ezt a pénzt csak kongresszusi határozattal lehet újra felhasználni, s ez az alacsony banki kamatok és a szükségletek miatt indokolt is lenne. A zilahi missziós ház tavalyi eladása után a szilágysági baptista bibliaiskolának nincs állandó helye, igény márpedig lenne rá, és a bankban lekötött összeg felhasználása is az oktatás céljait kell szolgálja egy korábbi határozat értelmében. Szilágyságban, Székelyfölddel vagy Nagyváraddal ellentétben, még nem volt komoly szövetségi befektetés közösségi épületbe. Ezért látta megalapozottnak az elnökség, hogy kérje a kongresszus jóváhagyását az új tervet illetően. Az elképzelés szerint az új épületnek több funkciója is lenne, például vendégszobák és konferencia-terem is helyet kapna benne, hogy fenntartható legyen. Másrészt, mivel elég korlátozott az induló tőkéje, nem lehet túl nagyra tervezni. Még az ügy szavazása előtt több támogató, de a terv fenntarthatóságát megkérdőjelező vélemény is elhangzott. Több felszólalás érintette a központ leendő helyét, amely a leendő autópálya lehajtói közelében, Zilah illetve Nagyfalu körzetében lenne a legcélszerűbb. Máté Zoltán megnyugtatónak nevezte, hogy a Szövetség áll majd a tervezett beruházás mögött, de a projekt alkalomszerűségéről/szükségességéről nem volt meggyőződve. Módi Miklós lelkipásztor pontosítani kívánt, hogy a leendő központ nemcsak a szilágyságiaké lesz, hanem a közösség minden tagjának lelki hasznára lesz, akárcsak annakidején a Hargita Tábor, a szalárdi öregotthon, vagy más épületek. A kongresszus a kérdések és vélemény-nyilvánítások után egy ellenszavazat és 25 tartózkodás mellett (az a küldöttek 15%-a) megszavazta a kérést.

A missziókerületek jogi személlyé válása szintén sarkalatos pontja volt a tanácskozásnak, ezzel a 2017-es szilágysági missziókerületi gyűlés beszámolójában foglalkozott a Szeretet. A kérdéssel kapcsolatosan kifejezésre kerültek olyan aggodalmak, hogy nem vezet-e hosszú távon ez az „önállósodás” a Szövetség széteséséhez? Egyébként a szövetség alapszabályzata jelenleg is lehetővé teszi a missziókerületek önálló jogi személlyé válását. Az egységet féltő kérdésekre több szilágysági missziókerületi vezető is próbált megnyugtató választ adni. (1:55)

Kis-Juhász Vilmos oktatási alelnök testvér a nyugdíjas lelkipásztorok alkalmazása során felmerülő járulékok befizetésének szükségességéről beszélt. Ezt egy a nyugdíjpénztárral kötött szerződésbe lehet belefoglalni. A teológusok helyzetét elemezve Kis-Juhász testvér kérte a gyülekezeteket, hogy komolyan vizsgálják meg azokat a fiatalokat, akik lelkipásztor szakra jelentkeznek, hogy van-e Istentől való elhívásuk erre a szolgálatra, és még döntés előtt kérdezzenek rá erre.

Giorgiov Adrián nagyváradi lelkipásztor és teológiai tanár a bibliamemorizálási programot mutatta be, amely a Szövetség honlapján is megtalálható.

Egy másik fontos kérdés, ami a tanácskozások szóba került az volt, hogy hogyan viszonyuljunk a más evangéliumi felekezetekből érkező tagokhoz, illetve szolgálattevőhöz. Borzási Pál főtitkár mindenekelőtt azt határozta meg, hogy mely felekezeteket tartunk mi evangéliumi felekezeteknek: a testvérgyülekezetet és a pünkösdi közösséget. Ha valaki ezekből a közösségekből érkezik, nem merítjük be újra, a lelki szolgálat végzésére azonban újból fel kell avatni. Ezeken kívül ismerjük a népegyházakat és a keresztyén szektákat, amelyek tagjaival nem tudunk együtt úrvacsorai közösséget gyakorolni.

A tanácskozás befejezéseként Pardi Félix egymás szeretetére és védelmére biztatott, mind a lelkipásztor-lelkipásztor, mind a lelkipásztor-gyülekezet kapcsolatban. „Arról ismeri meg a világ, hogy az enyéim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” „Meghidegültek a kapcsolataink. Látogassuk egymást, imádkozzunk egymásért!

 

Hajó, Lélek és vitorla

Az alkalom végén, de nem utolsó sorban Mike Sámuel igehirdetésére került sor. A kecskeméti baptista gyülekezet lelkipásztora a Mt 16:13-18-at idézte: „Amikor Jézus Cézárea Filippi vidékére ért, megkérdezte tanítványait: Kinek mondják az emberek az Emberfiát? Ők így válaszoltak: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások pedig Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának. Ő megkérdezte tőlük: Hát ti kinek mondotok engem? Simon Péter így felelt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia. Jézus ezt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én mennyei Atyám. Én pedig ezt mondom neked: Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem majd fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta.”  „A gyülekezet lehet mentőcsónak, és lehet luxushajó. Lehet életmentés a gyülekezetekben, vagy lehet szórakozás.” Sámuel idézte James McDonald-ot: „Az egyház bizony kudarcot vallott, hol szánalmasan kiszámítható, hol szégyenletesen szórakoztató. Néha szomorúan érzelgős, és csak ritkán hiteles.” „Mindennek az az oka, hogy az ember kerül a középpontba. Amikor Isten dicsőségének helyére odateszünk valami mást. A pusztában vándorló zsidóknak ez egy aranyborjú volt. S miután elkezdték ezt imádni, egy nap alatt leamortizálódtak. Fontos, hogy mindaz, ami Isten helyén van, lekerüljön onnan. És amikor Isten a helyére kerül a gyülekezetben, akkor nem hozzánk fognak jönni az emberek, hanem a ránk ragyogó fényhez, és nem nekünk kell majd bevonzani őket.” „Azt mondja Jézus: «ezen építem fel az ÉN egyházamat». Sok esetben szerepet tévesztünk. Mi akarjuk építeni az egyházat, és elküldjük Jézust, hogy tegyen tanítványokká embereket. Az Újszövetségben nem találjuk a gyülekezeti tagság fogalmát, csak a tanítványét. De sokkal könnyebb gyülekezeti tagnak lenni, mint tanítványnak.” „Tetszik nekem a Szövetség logója, bár a dagadó vitorlákat hiányolom róla. Isten gyülekezete az a hajó, amely a sötétségről a világosságra, a halálból az életre viszi át az embereket. És ezt a hajót csak a Szentlélek tudja mozgásba hozni. Azt is észrevehetjük ugyanakkor, hogy Szentlélek egyrészt a Fiúra mutat, másrészt fúj, ahová akar.” Igehirdetése végén Mike Sámuel felszólítására sokan mentek előre könyörögni Istenhez ébredésért és Szentlélekkel teljes életért.

Záró szavaiban Pardi Félix elnök testvér a nagybányai gyülekezet vendégszeretetéért mondott köszönetet, akik példásan szolgáltak a kongresszus küldöttei felé. János Csaba elnökségi tag és a helyi gyülekezet pásztora kiváltságnak nevezte, hogy helyet adhattak a tanácskozásnak, beharangozva az ebédet, amelyet elfogyasztva igen ízletesnek konstatáltak a testvérek.

Hasznos tanácskozás volt, nyitott kérdésekkel és tanulságokkal, és azzal a tapasztalattal, hogy, ahogyan a Szövetség elnöke mondta bevezető szavaiban, a kegyelem és a békesség is egyedül az Atyától jön, és az Úr Jézus Krisztustól.

 

G. G.