Ötven év körül, özvegyen is küld az Úr?

150 évvel ezelőtt, 1866 őszén indult el Pestről Kolozsvárra id. Rottmayer János bibliaterjesztő és ugartörő. A magyarországi, erdélyi és kolozsvári baptista misszió kezdete az id. Rottmayer János testvér nevéhez és munkásságához fűződik. Testvérünk Hamburgban tért meg a Gerhard Oncken tv. által pásztorolt baptista gyülekezetben. Hamburgban Rottmayer János asztalosként dolgozott, majd megtérése után  bemerítkezett az Elba folyóban 1844. május 4-én Oncken testvér által.  Bemerítkezésével csatlakozott a Hamburgi baptista gyülekezethez.

Az Úr munkájában való odaszánását fémjelzi az, hogy bemerítkezése után elvégzi a Hamburgi két éves misszióiskolát. A Bibliaiskolában talál lelki közösségre öt más magyar lakta területről származó társával.  Így a feljegyzések szerint, a Hamburgi Bibliaiskola elvégzése után, Gerhard Oncken tanácsára a 6 ifjú visszatér az Osztrák-Magyar Monarchiába gyülekezetplántálás, ugartörés, bibliaterjesztő missziós célokkal.    Rottmayer János 1846. május 20-án érkezett haza Pest-Budára, ahol a szülői háznál,  a Perlhuhngasse 8. szám alatti asztalosműhelyben hamarosan baptista gyülekezet alakult.

1847-ban Rottmayer János  augusztus 6-án, Berlinben házasságot kötött a már két esztendeje menyasszonyául eljegyzett Emilie Friderika Stiebelerrel és Pest-Budán telepednek le, ahol a következő évben kitör a forradalom és a magyar szabadságharc is. Majd 1849 júliusában megszületik első gyermekük, ifj. Rottmayer János.A gyabadságharc leverése után Pesten az osztrák hatóságok ellehetetlenítik a misszió fejlődését. Közben a Rottmayer családban még három gyerek születik és az édesanya, Emilia súlyosan megbetegszik.

A hírhedt Bach-korszak alatt kerül kapcsolatba János a Skót Missziótársaság pesti missziónáriusaival, akik Bibliákat juttatnak el a családokhoz, majd gyermekekkel és felnőtekkel foglalkoznak elindítva a vasárnapi iskolát a lelki és fizikai analfabetizmus orvoslására. 1863-ban Rudolf König lett a Skót Misszó ve- zetője. Az asztalosság az 1860-as évek derekára nagyon keveset jövedelmezett.

Rottmayer ekkor Amerikába szeretne kivándorolni, már hajójegyek után érdeklődnek, de felesége, Stiebler Emilia halála ebben megakadályozza.

A gyászistentiszteleten szolgáló Rudolf König rögtön a temetés után felajánlja Rottmayernek, hogy a Skót Misszió és Bibliatársulat alkalmazná bibliaterjesztőként és Erdélybe irányítják a 48 éves, megözvegyült Rottmayert. 

A kolozsvári biblialerakat vezetőjeként 1866-ban négy árvájával Kolozsvárra költözik. 1867-ben feleségül veszi Bécsből Basteczky Magdolnát. Kolozsváron a Kandia u. 8 sz. alatt lakásuk volt az első istentiszteleti hely, a bibliaraktár a Kinizsi Pál u. 8 sz. alatt. A feljegyzések szerint a Biblia-raktárban tartották a gyermekek számára a vasárnapi iskolát és azt követően a gyerekek szüleinek istentiszteletet. Id. Rottmayer testvér 1876-ban magyar nyelvű énekeskönyvet szerkeszt: Énekek a keresztyéni vasárnapi iskolák számára amely 41 éneket tartalmazott, közöttük először magyarul a Csendes éj című éneket.

Nehézségei nem értek véget, s így ma nem tudunk idézni prédikációiból mert nincsenek lejegyezve. Sem Pesten sem Kolozsváron nem nőtt naggyá munkássága alatt  a  gyülekezet.  Nincs sok képen  alámerítkezők sokaságával.
Id. Rottmayer János kolpoltőrként, ugartörő magvetőként bőven hintette az Igét, életével bizonyítva, hogy a türelmes és fárasztó magvetői feladatát Istenért vállalta.
Más a vető és más az arató. „Mindenki, amiben elhívatott atyámfiai, abban maradjon meg az Isten előtt.” (1Kor 7,24)

Kis-Juhász Vilmos, lp.