Múlt a jelenben

– Baptista Történelmi Bizottságok tanácskoztak Nagyváradon

Már hatodik esztendeje, hogy a Magyarországi Baptista Egyház és a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének Történelmi Bizottságai évenkénti közös tanácskozást tartanak. Mára a résztvevők köre kibővült, úgyannyira, hogy alkalmanként a Kárpát-medence összes magyar baptista közössége képviselteti magát. A legutóbbi együttlétre május 9-én, Nagyváradon került sor. 

Elsőként Benkő Ferenc, a neszmélyi gyülekezet vezetője beszélt a 2015-ben és 2016-ban Neszmélyen, és a felvidéki Szentpéteren megtartott Anabaptista-Baptista Emléknapokról, amelyek során a szervezők „a habán udvarházak tevékenységét korhű öltözékben mutatták be az anabaptista ébredési mozgalom szellemi- és kulturális értékeivel együtt.” A 2016-os Habán-Napok csúcspontja Az Igazság halhatatlan című történelmi szerepjáték bemutatása volt. A másfél órás előadás Hubmayer Baltazár mártír reformátor élettörténetén keresztül mutatja be az anabaptista misszió elindulását, az evangélizálást, a hitvalló bemerítés gyakorlatát, az üldöztetést, a Hubmayer házaspár mártírhalálát, és az anabaptista gyülekezet lelkiségét.” Dóczé Bálint elmondta, hogy a szentpéteri gyülekezet idén – a „cseh-szlovák” baptista egyház 100-ik jubileumi évében – fennállásának 110-ik évfordulójának megünneplésére készül. A szlovák baptista egyház története szerves részét képezi a magyar baptista történelemnek, ugyanis számos magyar úttörő (köztük ifjú Rottmayer János is) szervezett közösséget a Felvidéken. Újra szóba került az ószombati eredeti habán ház felújításának kérdése, amely ha megoldódna, óriási missziós lehetőség nyílna a baptista közösség számára. „A Történelmi Bizottságok munkája – mondta Dóczé testvér – hasonló ahhoz, amit Jákób tett, amikor kiásta atyjának az ellenség által betemetett kútjait, és azokban élő vizet talált.”

A tanácskozáson ez alkalommal a román testvériség is képviseltette magát, ugyanis Emanuel Jurcoi lelkipásztor-történész is eljött Arad megyéből, hogy betekintést nyerjen a magyar baptista történelemmel foglalkozók szolgálatába. Bemutatta eddigi könyveit (négy gyülekezet monográfiáját), és megosztotta azt a tervét, hogy az Arad-vidéki misszió alaposabb megismerése érdekében kutatóközpont létrehozását kezdeményezi. A fordító dr. Borzási István volt, aki a tavaly kiadott erdélyi missziótörténetről beszélt, és tiszteletpéldányokat adott a résztvevőknek. Dr. Giorgiov Adrián jóvoltából mindenki kapott egy-egy példányt a néhai Kiss László frissen megjelent önéletrajzi kötetéből is.

Nyúl Zoltán beszámolt arról, hogy a reformáció 500-ik évfordulójára kiadott reprezentatív kötetben a délvidéki baptisták is jelen vannak. A múlt évben kiállítást szerveztek, történelmi jellegű előadásokat tartottak, amik a topolyai múzeum honlapján visszanézhetők. Elmondta, hogy a reformáció kapcsán a baptisták is megnyilvánulási lehetőségeket kaptak a médiában, idén a délvidéki zsidóságról szóló gyűjteményes kiállítás szervezésében is részt vesznek. Nagy Tibor Biblia-múzeumot hozott létre a csantavéri imaház épületében (www.biblemuseum.rs). „A múzeum híd szeretne lenni – összekötni a ma emberét a bibliai időkkel, a Bibliák és a Biblia korához kapcsolódó tárgyak által aktualizálni szeretné az ősi szöveg mai üzenetét. A Biblia Múzeum célja, hogy felkeltse az érdeklődést Isten szava iránt, és hogy segítséget nyújtson az érdeklődők számára, hogy jobban megértsék a Bibliát, eligazodjanak a Biblia világában, és hogy a Bibliát Isten szavaként fogadják el.” Az eddig mintegy 600 tételt magába foglaló gyűjteményben a bibliai korból származó tárgyak mellett kb. 90 különböző nyelven megjelent Szentírás ill. szentírási részlet látható.

Kiss Zoltán a jubileumi Kornya-év bihardiószegi eseményeit elevenítette fel, s bemutatott néhány eredeti kézirat-ritkaságot, köztük olyat is, amelyiken Kornya Mihály és fia sajátkezű aláírása szerepel. Kelemen Sándor Tomi a további Kornya-kutatások tervéről tájékoztatott, és javasolta a tavaly elhangzott, általa összegyűjtött jubileumi előadások kötetbe szerkesztését. Beszámolójában  Kiss Lehel többek között az egyháztörténelem méltatlanul elhallgatott örmény vonatkozású eseményeire is felhívta a figyelmet.

Dr. Mészáros Kálmán, a magyarországi Történelmi Bizottság elnöke emlékeztetett, hogy ettől az évtől a Parlament január 16-át a magyar vallásszabadság napjává nyilvánította. Vetítettképes előadásában betekintést nyerhettünk az 1568-as tordai országgyűlés (amely a világon először hirdette ki az ember vallás- és lelkiismereti szabadsághoz való jogáról szóló törvényt) lezajlásába, az azt megelőző ill. követő eseményekbe. Hangsúlyozta, hogy szorgalmazni kell Dávid Ferenc életének átfogóbb megismertetését, ugyanis az unitárius egyház megalapítójának tartott prédikátor hányatott élete utolsó éveiben anabaptista elveket vallott, amik miatt – az eredeti, de mára már megsemmisült emléktábla szerint is – mártírhalált halt a dévai várbörtönben. Beszámolt a magyarországi Történelmi Bizottság keretén belül végzett sokrétű munkáról, valamint javasolta, hogy a 2023-ig (az anabaptista igehirdetők Magyarország területén való megjelenésének 500-ik évfordulójáig) hátralevő öt évben fektessünk hangsúlyt arra, hogy anabaptista hitelődeinkről minél valósághűbb kép alakuljon ki gyülekezeteinkben és a magyar társadalomban.

A tanácskozás során több, jövőben megvalósítandó terv is megfogalmazódott, amikről a testvérek időben tájékoztatást kapnak.

Kiss Lehel, Szamosújvár

A tanácskozás résztvevői balról jobbra: Kiss Zoltán, Emanuel Jurcoi, Kelemen Sándor Tomi, Kiss Lehel, Dóczé Bálint, Dr. Mészáros Kálmán, Nyúl Zoltán, Benkő Ferenc, Dr. Borzási István, Nagy Tibor