Lukátsi Vilma: Hárman vagyunk

…- ezen az úton Emmausba?
- Igen, odavezet.
Látod, tört reményekkel kövezett.
Tudom, te is másképpen hitted,
Keresztre ki gondolt volna?
„ a szívünk ver, mintha dobolna?
Vagy – te is hallod a hangot?
Figyelj! Hárman vagyunk?
Valaki a közelünkbe lépked
Nem vagyunk már magunk!
- Beszélni kezd…
- Ó, ti balgák, hát nem értitek?
Nem hiszitek el, amit hisztek?
Nem tudjátok amit tudtok
A bizonyság elől futtok
El?

- Beszélj, Uram, jaj el ne hallgass!
Házunk már int felénk
De szavaid új világképet
Villantanak elénk…
- Tovább ne menj! Nézd, este van már,
Kérünk, maradj velünk!
Ha megtöröd nekünk a kenyeret,
Talán… fölismerünk.