Lelkipásztor-beiktatás Udvarhelyen

Álljon itt egy kis beszámoló a székelyudvarhelyi új lelkipásztor, Mezei Ödön beiktatásáról, egy olyan ember tollából, aki ilyet még nem látott. Felemelő alkalom volt, de a lényeg, hogy az elhangzott igei igazságok, az ige bátorítása és simogató biztatása mindenki szívét átjárta. Egy újabb korszak kezdete ez a székelyudvarhelyi gyülekezet és körzet életében.

Amikor a réz megszólalt a gyülekező ünnepi sereg elcsendesült és átadta magát a dicsőítésnek. A kezdő ima és a gyülekezet köszöntése után a programismertetés következett. Imára id. Máté Zoltán és Kovács Gyula testvérek buzdítottak, amit újra közös éneklés követett.

Isten Igéjét Pardi Félix lelkipásztor hasogatta az 5Móz 1:38 szerint. Ezzel bátorította Ödönt, ahogyan Mózes bátorította Józsuét Isten sugalmazására. „Az Isten munkása soha nem lehet vesztes. Ha a mi ügyünk az Úr ügye, akkor nem lehetünk vesztesek. Istennek gondja van az övéire. Nemcsak kiküldi szolgáit, mint a király a katonáit, és aztán nem törődik velük. Ő gondoskodik szolgáiról, bátorítja, erősíti őket. Ugyanis a bátortalan és csüggedt vezető nem tudja véghezvinni a rábízott feladatokat.” Ezért az igehirdető azt kívánta Ödönnek, hogy bátorodjék mindenkor a szíve, ne csüggedjen el, hogy jól végezhesse a rábízott szolgálatot. Három fontos tennivaló is elhangzott Félix testvér szájából a gyülekezet felé: imádkozzanak a pásztorért, legyenek jelen a gyülekezeti alkalmakon és vállaljanak szolgálatot, legyen következetes életük. 

Az énekkar éneke után Mezei Ödön mutatkozott be röviden. Beszélt gyerekkoráról, családjáról, és arról, hogy hogyan győződött meg arról, hogy Él a mindenható Úr. 16 évesen merítkezett be, majd kitartással kutatta Isten rá vonatkozó akaratát. Miután úgy értette meg, hogy Bukarestbe kell mennie tanulni a teológiára, vallástanári szakra iratkozott a fővárosban. Innen az Úr a váradi teológiára vezette. Három éve fogadtak örök hűséget egymásnak feleségével Virággal, azóta együtt szolgálják az Urat. A rövid bemutatkozás után következett a beiktatási szertartás, melyet Szűcs Sándor testvér vezetett. Kérdések hangzottak el a lelkipásztor és a gyülekezet felé, majd a kézrátételes imádkozás következett. Pardi Félix köszöntötte először az újonnan beiktatott lelkipásztort. Őt gyülekezetünk előző lelkipásztora Budai Lajos testvér követte, aki az 1Kor 15:1-8 alapján szólt. Megtudtuk, hogy Lajos testvérünk Ödön minden fontos igenénél jelen volt. Amikor először igent mondott az Úr Jézusnak, amikor igent mondott Virágnak, majd amikor igent mondott a szolgálatra. Arra buzdította, hogy beszéljen Isten szeretetéről, a bűnről, a szabadulás útjáról – Krisztusról, és az evangélium igazságáról. Kérte, hogy tartsa össze a közösséget. 

Városunk elöljárói sem maradtak távol az ünnepségtől. Megtisztelt jelenlétével Gálfi Árpád polgármester úr és Orbán Árpád, alpolgármester is. Köszöntő beszédet Orbán Árpád, városunk alpolgármestere tartott. Unitáriusként, baptista lekipásztor-beiktatáson egy római katolikus püspök Márton Áron vallomását idézte, majd Albrecht Dürer „Urunk adj nekünk jó papokat” kezdetű imáját is felolvasta. Ezt követően Bereczki Orbán Zsolt református lelkipásztor szájából hallhattunk biztató szavakat. Felkínálta a barátságát, mint szolgatárs, hogy együtt arassanak a munka mezején. Arra is figyelmeztette Ödönt, hogy egy nagy kísértés a lelkészeknek a képmutatás. Zárógondolatként újra idézte a következő gondolatot: „Ne azt kérd, hogy az Isten áldja meg a terveidet, hanem keresd meg az Ő terveit, mert azok már áldottak.” Bajkó Norbert katolikus lelkipásztor a lelkészi hivatás szépségeire és nehézségeire hívta fel Ödön figyelmét, a gyülekezetet pedig imádkozásra buzdította. Simó Sándor unitárius esperes is köszöntötte az új lelkipásztort és hozta a belvárosi unitárius egyházközség köszöntését.

A szeretetvendégségen több száz töltött káposztát fogyasztottunk el közösen, kellemes hangulatú beszélgetések közepette. A finom ebédet a Hargita tábor konyháján dolgozók szorgos keze csomagolta. Rövid délutáni szünet után újabb lelki táplálék következett. A gyermekcsoport egy csodálatos, hangszeren kísért énekkel köszöntötte az új lelkipásztort. Ezután Mezei Ödön igehirdetése hangzott az Jn 14:4 és az 1Kor 11:1 alapján. „Élj úgy, mint Jézus! Csendesen, nyíltan, szolgálva másnak, engedve, hogy mások is szolgáljanak neked, minden erőnkkel küzdve, mindent önként feladva.” Mindezt elsősorban magának fogalmazta meg, de a gyülekezetnek is ajánlotta, bátorítva mindenkit, hogy ez lehetséges. Az énekkar énekei tarkították a köszöntéseket, köztük Ödön édesanyjának és Virág édesapjának beszédét. Az ünnepi alkalom öt körül ért véget, de a gyülekezet még hosszú ideig zsongott az imaházban és az udvaron.

Benyowszky Csaba