A testet öltött Isten

A klasszikus karácsonyi textusokból ismert, sokszor hallott karácsonyi történet Krisztus születéséről, bemutatja Isten fia testet öltésének körülményeit, ugyanakkor beavat az isteni csodába is, amely által lehetővé vált Jézus fogantatása és világra jövetele. Szabadító munkájának eredményeként pedig változást eredményez életünkben és Istennel való kapcsolatunkban.

Krisztus testet öltését vizsgálva két szálat követhetünk nyomon a Bibliában: az egyik az ígéret, a másik a beteljesedés. Az Ószövetség nagy része az ígéret kategóriájába tartozik, míg az Újszövetség ezeknek az ígéretnek beteljesedését jelenti. Jézus Krisztus születésével ígéretek sora teljesedett be. Ezeket az ígéreteket nevezzük próféciának, amelyek évszázadokkal korábban elhangzottak.

 

A testetöltés történelmi kerete

Jézus Krisztus születése történelmi tény: Lukács képzett orvosként, intelligens emberként utánajárt a történelmi tényeknek, vizsgálódott Krisztus személyét és cselekedeteit illetően. Jézus születésének történelmi hátterét illetően Lukács bemutatja Augusztusz császárt, a Római Birodalom akkori uralkodóját. Valódi, történelmi személy volt, Julius Caesar fogadott fia. A neve azt jelenti: fenséges, tiszteletreméltó. Amíg hatalomra nem jutott, könyörtelen volt, de mihelyt megkapa- rintotta a hatalmat, viszonylag jóindulatú lett. Jóval kegyesebb uralkodó volt pl. Heródeshez viszonyítva, aki egész életében megmaradt egy mániákusnak. Azonban Augustus nem volt istenfélő, nem szerette és nem tisztelte a Biblia Istenét.

A másik személy, akit látunk, Cirénus kormányzó, aki Augusztusz császár alá tartozott. A császári döntéseket és határozatokat kellett végrehajtania. Az egyik ilyen határozat az összeírás, a népszámlálás volt. A népszámlálás soha nem tartozott egy uralkodó közkedvelt lépéseihez. Két oka is volt az uralkodónak, hogy megszámláltassa a népet. Az egyik gazdasági, a másik pedig politikai-hatalmi.

Lukács azután Józsefről és Máriáról kezd el beszélni. Ők ellentétei Caesarnak és Cirénusnak. Ma úgy mondanánk, vidékiek, nem városiak; szegények, nem gazdagok; nincs hatalmuk, szemben azokkal, akiknek van; az egy Istent tisztelik, és nem különféle isteneket. József és Mária egy kicsi, vidéki városban, Názáretben éltek. József ácsként dolgozott, és várta a házasságkötésének idejét eljegyzett menyasszonyával. Isten Gábriel angyal által korábban már kihirdette Máriának azt, amiről az ézsaiási próféciák beszélnek (Ézs 7. és 9. fejezete), hogy Fiút fog szülni, aki meg fogja szabadítani népét a bűntől.

Négy karaktert látunk: Augusztusz császárt, Ciréneust, Józsefet és Máriát, és az egész mögött Isten cselekvését. Isten áll az egész mögött, akinek gondviselése, és korlátlan uralma az események alakulásában is kifejeződik.

 

Krisztus testet öltésének isteni csodája

Jézus Krisztus születésének látható, fizikai körülményei mellett, a nem látható, isteni beavatkozást is meg kell említenünk. Gábriel angyal elmagyarázta Máriának, hogy miként vált valóra Isten fiának fogantatása: „A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.” (Luk 1,35). Az angyal ugyanakkor arra bátorította Józsefet, hogy vegye feleségül Máriát: „mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van” (Mt 1,20). Máté azt állítja, hogy a szűz „áldott állapotban van a Szentlélektől” (Mt 1,18).

Az idézett igeszakaszokból teljességgel nyílvánvaló, hogy Jézus születése a Szentlélek Mária testében végzett munkájának eredménye volt. Mind a nem anyagi (Szentlélek), mind az anyagi (Mária) részt vett e fogantatásban. Mária természetesen nem tudta volna teherbe ejteni magát, tehát ilyen szempontból ő csupán egy „edény“ volt. Egyedül Isten tudta véghezvinni a testtéválás csodáját.

Ha tagadnánk a Jézus és Mária közötti fizikai kapcsolatot, az azt jelentené, hogy Jézus nem volt igazi ember. A Szentírás azt tanítja, hogy Jézus valódi és teljes ember volt, olyan fizikai testtel, mint a miénk is. Ezt a testet Máriától kapta. Ugyanakkor Jézus valódi és teljes Isten is volt, egy örökkévaló és bűntelen természettel.

 

A testetöltés hatása emberi életünkre nézve

Mit jelent számunkra, a saját életünkre nézve Jézus születése?

1.) Először is azt, hogy Jézus hozzánk hasonlóvá lett. Vajon ez hogyan változtatja meg az életünket? „Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt” (Zsid 4,15). Jézus testet öltése azt jelenti, hogy Ő hozzánk hasonlóvá lett, ezért tudja, mit jelent embernek lenni. Ha küzdelmeink vannak, ha az élet különféle területein harcolunk, igyekszünk, megszólíthatjuk Jézust. Ha kísértések és csábítások törnek ránk, beszélhetünk hozzá, mert ő is megkísértetett.

2.) Ugyanakkor Jézus más, mint mi – különbözik tőlünk. Önmagában azzal, hogy Jézus hozzánk hasonló lett , még nem volna megoldva semmi. Általában a barátaink hasonlítanak hozzánk, olyanok, mint mi, így joggal mondhatják, hogy „teljesen megértelek téged, átérzem a szenvedésed.” Erre mi azt kérdezzük: „Jó, de mi a megoldás?” Ők azt felelik: „Nem tudom. Nem tudok ennél többet tenni. Együtt érzek veled, megértelek, de nem tudok változtatni a problémádon.” Bátorító tény, hogy Jézus emberré lett, ezért megért minket. De még bátorítóbb, hogy különbözik tőlünk: soha nem követett el bűnt.

3.) Jézus megváltoztat bennünket, hogy mi is isteni természet részesei legyünk. Olyanná tesz minket, amilyen ő maga. Mit jelent az a személyes életünkre nézve, ha hiszünk benne? Elveszi bűneinket, és nekünk adja az ő igazságát; elveszi kárhoztatásunkat, és biztosítja számunkra a megváltást; megszünteti az Atyától való elkülönülésünket, és kibékít minket az Atyával.

Horváth Ferenc, Melbourne

Richy Zsolt grafikája