ÁHÍTAT

November 6 – Vasárnap

d.e. A menny a szentek helye – Jel 21:9-27

„Tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.” (Jel 21:27)

Hívő életünket az örök élet fényében éljük. Igen szomorú volna, ha évente csak egy napon, az örökkévalóság vasárnapján foglalkoznánk ezzel a témával. Van örök élet, van örökkévalóság. Milyen nagy boldogság ezt tudni és másoknak is megvallani! Sokan vannak, akik erről nem akarnak tudni.

November 7 – Hétfő

d.e. A mennyet test és vér nem örökölheti – 1Kor 15:50-58

Azt mondom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. (1Kor 15:50)

Ez félreérthetetlen és kemény igei kijelentés. De miért van ez így? Mert testünk romlandó, halandó, a menny pedig szellemi, romolhatatlan, és halhatatlan. Csak az Ige és a Szentlélek által történt felülről születés által számíthatunk a menny örökségére.

November 8 – Kedd

d.e. A menny a tökéletes szépség helye – Zsolt 50

A tökéletes szépségű Sionon ragyogva jelenik meg Isten. (Zsolt 50:2)

Aki szereti a szépet, az komolyan gondolhat a menny szépségére! Márpedig a szépet mindenki szereti. Izráelnek Jeruzsálem – abban is Sion, Isten Temploma – volt maga a szépség. Sion hivatása az volt, hogy a mennyet kiábrázolja. Igaz, hogy ez is csak árnyéka volt a valóságnak. Sok szép dolgot teremtett Isten, amiben gyönyörködhetünk, a Teremtő helyét azonban semmi sem veheti át.

November 10 – Csütörtök

d.e. A menny, a teljes öröm helye – Zsolt 16

Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba. (Zsol 16:10)

Dávid arról tesz bizonyságot, hogy az Úrnál teljes öröm, és örökké tartó gyönyörűség van (11. v.). Mindez azonban csak ízelítő abból, ami ránk vár. Be kell vallanunk, hogy mindannyian örömre vágyunk. Holmi földi öröm pedig nem elégít meg, még kevésbé a bűnös örömök. Ha lelki ruhánkat bűnnel szennyezzük be, elvész az örömünk.

November 11 – Péntek

d.e. A mennyben nem lesz éhség, szomjúság – Jel 7:9-17

Nem éheznek és nem szomjaznak többé, sem a nap heve, sem más hőség nem bántja őket. (Jel 7:16)

Ismerős számunkra az éhség, és a szomjúság. E szavak mögött sok nyomorúság, szükség, szenvedés, sőt halál van. Földünket már rég ezek jellemzik. János apostol arról ír, hogy a szentek és az angyalok énekelnek Isten és a Bárány trónusa előtt. Az útjuk sok szenvedésen vezetett a trónusig.