d.e. Illés esőért imádkozik – 1Kir 18:41-46; Kulcsige: 1Kir 18:42b
Illés pedig fölment a Karmel tetejére, a földre kuporodott, és arcát a térdei közé rejtette. (1Kir 18:42b)
Néhány hetes szárazság is megérződik a földeken. Hát még három és fél év! Izráelben nemcsak a földek voltak szárazak, a nép szíve is kopogott a szárazságtól. Isten megengedte az aszályt, hogy ráébressze őket a belső szárazságra. Az a próféta, aki az esők elmaradását meghirdette, Isten felhatalmazásából szembeszállt a Baál-papokkal, hogy a nép visszatérjen az Úrhoz. Illés most Istenével beszélget csendben hittel, alázattal. Még tenyérnyi felhő sem látszik a hosszú szárazság után, de hiszi, hogy az Úr esőt ad. Most már van kinek adni, mert a nép is elismerte, hogy az Úr az Isten, leszámolt a bálványokkal. Nem tudjuk, mit beszélt Illés Istennel, de azt igen, hogy imájára az Úr megnyitotta az ég csatornáit. Bár indulnának meg imáink nyomán a szívek, elevenedne meg személyes és közösségi imaéletünk! Hogyan tehette ezt Isten Illés szavára? Igaz volt, buzgón könyörgött. (Jak 5:16-18) Kövessük mi is Illés példáját!
Hogyan értékeled imaéleted?
Miről szólnak imáid? (VB)
d.u. Szólj, mert én veled vagyok – ApCsel 18:7-11
A „szólj, mert én veled vagyok” kijelentés nem az otthonülő tanítvány felé hangzik, hanem az igehirdetésre elszánt, és annak eredményeit tapasztaló, a zsidók helyett a pogányokhoz forduló szolgának. A kijelentés a megszokott üldöztetés váradalma miatt nagyon fontos. A megbízó Úr megnyugtatja szolgáját, hogy most hosszabb ideig maradhat, és hirdetheti az igét, mert megbízója oltalmazza a támadásoktól. Néha úgy van velünk az Úr, hogy az üldözések között is megtart. Néha úgy, hogy nincs üldözés, hanem végezhetjük a ránk bízott feladatot. Természetesen az üldözés nem azért marad el, hogy elvesszünk a hétköznapi teendők között, hanem azért, hogy tudjuk végezni az Úr munkáját. Pál is erre szánta rá az idejét, és az Úr eredményessé tette az igehirdetést. Nagyon egyértelmű, hogy a „mert én veled vagyok” kijelentés csak akkor tapasztalható, ha a feltétel is teljesül: szólj! Szeretnéd gyakran tapasztalni, hogy veled van az Úr? Tudod-e vállalni a feltételt is, amit ő szabott? Ha szolgálni akarunk, akkor nem mi szabjuk a feltételeket, hanem csupán elfogadjuk! (TB)