d.e. Nátánaél a fügefa alatt – Jn 1:43-51
Nátánaél megkérdezte tőle: Honnan ismersz engem? Jézus így válaszolt neki: Mielőtt Fülöp idehívott téged, láttam, hogy a fügefa alatt voltál. (Jn 1:48)
Megfogott Nátánaél kérdése Jézushoz: „Honnét ismersz engem?” (Jn 1:48). Jézus rám tekint, és megmondja: „Íme egy bűnös ember, aki hozzám jön!” Bár azt mondhatná: „Íme egy ember, akiben nincsen álnokság!” Nagyon szép találkozás, amely Jézusban ért céljához: Nátánaél, azaz Bertalan a tanítványok első köréhez tartozott.
Fülöp mint jó ismerősét viszi oda Jézushoz, mintha azt mondaná, gyere bemutatok neked valakit, akiről évszázadokkal ezelőtt írtak a tekercsek. A kérdés azonban marad: „Honnét ismersz engem?” A válaszban benne van a felismerés: „te vagy az Isten fia, te vagy Izráel királya!” És itt világossá válik, hogy a találkozás Jézussal látássá lett, pedig szkeptikusan vágott bele: „Származhat-e valami jó Názáretből?”
A találkozás olyan hatással van rá, hogy megérti, és egyből elfogadja, hogy a Messiással áll szemben. Valahogyan így képzelem én is: ha valakit Jézushoz akarok vezetni, vagy be akarom mutatni neki Jézust, azt úgy kell tennem, mint aki már jól ismeri Jézust, mint aki találkozott és teljesen megbízik benne, teljes meggyőződéssel ajánlom barátaimnak, ahogyan Fülöp tette Nátánaélel. (MJ)
d.u. Nabukodonozor gőgje és megaláztatása – Dán 4:1-1-6, 16-34
Nabukodonozor Kr.e. 606–561 között uralkodott, és egy gőgös, becsvágyó király volt. Őt tekintik az akkori idők legkegyetlenebb és leghatalmasabb uralkodójának. Uralkodása alatt épül fel Babilon városa, a világbirodalom csodája. Dániel ennek a királynak a kegyeit élvezi Isten embereként. Isten vele van, és általa bizonyítja nagyságát, igazi istenségét a kegyetlen király előtt.
Egyedül ő képes megfejteni a király álmait, és átadni Isten figyelmeztető üzenetét, amit Nabukodonozor semmibe vesz. Dániel az álom miatti gondolatoktól rémülten áll a király előtt, mert tudja, milyen nagy teher egy ilyen súlyos üzenetet átadni. A király azonban így szól: „Baltazár, ne rémülj meg az álomtól és a jelentésétől!” Meg is kapja az egy éves türelmi időt Istentől, hogy lehetősége legyen életét rendezni. Letelik a kegyelmi idő, és beteljesedik a prófécia. A fényűzésből a mezei vadak közé kerül. Vajon nem kerülök én is ilyen helyzetbe, hogy ott van Isten üzenete szívemben, és tudom, hogy át kellene adni, de félek. Az embertársaim tudni akarnak Istenről. Rajtam áll a feladat teljesítése, és bármibe kerül, meg kell tenni.
Mert rám is igaz, hogy akármilyen jólétben fürdök, Isten megaláz és összetör. (MJ)