d.e. Ádám és Éva a kertben – 1Móz 3:6-13
Arcod verejtékével egyed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél! Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba! (1Móz 3:19)
Ma reggel sétára hív az Ige bennünket. Lelki szemünkkel látjuk a helyet, ahol Isten ideális helyet teremtett az ember számára. „Látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” (1Móz 1:31). A legszebb kert, amit ember láthatott valaha! Ebbe a képbe ront be a gonosz, „kiegészíti” a parancsolatokat („ne is érintsd!”), kimagyarázza, Isten ítéletét elodázza („nem haltok meg, hanem olyanok lesztek, mint Ő.”).
Mit lát Isten a kertben? Az ember küzd a test kívánságával („jó volna enni”), a szemnek csábításával („kellemes a szemnek”), a test kérkedésével („olyanná lesztek, mint Ő”).
Elesik az ember, de Isten kezdeményez. Megkeres, kérdez, érdeklődik, mert szeret. („Hol vagy?”) Az ember ideiglenes megoldások híve lesz, takargat, rejtőzik, bújik.
Ma reggel tanuljuk újból, hogy a bűn kintről befelé hat, és tönkreteszi a belső embert, Isten megújító kegyelme pedig az ember belsejéből kifele hat. Ma nem fügefalevelekre van szükségünk, hogy eltakarjuk magunkat. Engedd Isten kegyelmét, hogy megújítson! „Mert Krisztus Jézusban... nem számít…csak az új teremtés” (Gal 6:15) (TI)
d.u. Ne mondd, hogy fiatal vagy! – Jer 1:4-10
A megszokott dolgok egy idő után unalmasakká válnak, szeretnénk az újat. De az új ne legyen drasztikus, radikális, inkább amolyan finomított formában jelentkezzen! Ezért mi tudnánk javaslatot tenni, hogy mikor, ki, hogyan, mit, hányszor tegyen, vagy hogyan történjen valami. De a változást nem az emberi feltételek hozzák, hanem Isten igéjének jelenléte. „Szólt Isten igéje hozzám” (4. v). Talán nem értettem meg eddig, hogy az alkalmasságom nem a tehetségemhez, származásomhoz, anyagi hátteremhez kötődik:„én most a szádba adom igémet”(9. v). Az alkalmas voltunk tőle származik, Igéjének jelenlététől. „Az Ige testté lett, közöttünk lakott… János bizonyságot tett róla…” (Jn 1: 14,15)
Ne mondd, hogy alkalmatlan vagyok, a körülötted élőknek szükségük van az igére! Hadd használjon Ő egy törékeny cserépedényt, hadd bontakozzon ki ereje a te erőtlenséged ellenére!
„Tégy, Uram, engem áldássá, Szívemet kitárom. Irgalom lelkét áraszd rá, Másnak is szolgáljon! (HH 715, 3. v.) (TI)
