d.e. Bölcsen az idősek között – Jób 32
Megszólalt hát a Búzból való Elíhú, Barakél fia, és ezt mondta: Én még fiatal vagyok, ti pedig öregek. Ezért hátrahúzódtam, és féltem elmondani nektek, amit tudok. (Jób 32:6)
Mintha három generáció állna előttem ebben az igében. Az öreg és halálosan beteg Jób, aki még így is az események középpontjában áll, és tekintéllyel érvel, válaszol vádolóinak. A nála fiatalabb barátai, akik a vigasztaláson kívül azt is feladatuknak tartották, hogy Jóbot megfeddjék és bűnbánatra kényszerítsék.
S aztán megjelenik egy fiatalember, a minap végzett teológus, a holnap evangélistája: Elihu. Micsoda név: „Isten ő.” Sokáig azt hittem, hogy Elihu Isten képviseletében jelenik meg. A név nem minden, sőt néha félrevezető; ugyanígy a rang, a tekintély.
Mindazáltal ez a fiatalember példamutató tisztelettel és bölcsen (néha ugyan arrogánsan, öntelten) szól a „nagyok”, idősebbek dolgába.
Fiatalos, éles látással haragra gerjedt, amikor érzékelte, hogy sem Jób, sem a barátai nem értik igazán a helyzetet. A bölcsessége abban is megnyilvánult, hogy tudott várni, hiszen „azok idősebbek voltak nála” (4. v.). Igaza van, hogy a lélek, a Mindenható lehelete tesz értelmessé (8. v.), s nem föltétlen az idősek a bölcsek (9. v.).
Testvérem, hogyan forgolódsz az idősek között? Tudsz-e várni? Alázattal szólni? (HG)
d.u. Szilárdan áll trónod – Zsolt 93
Uralkodik az ÚR, trónja szilárdan áll! Hitvallás ez a zsoltár. Istent dicsőíti azzal, hogy elmondja a leglényegesebb felismeréseit. Szilárdan áll a világ, nem inog. Hogyan is inogna, amikor Isten állította lábra: Ő teremtette, formálta, indította útjára. Zúghat a tenger – ijesztő morajlásánál fenségesebb az ÚR hangja. S az Úr beszél, s amit mond, igen megbízható.
Olyan sok mindent megmondott már. Sőt, minden lényegeset elmondott már önmagáról, teremtett világáról, s az istenadta Szabadítóról, Jézusról. Mennyit értettünk meg belőle? Szavára lettek az egek, Lelke ihletésére szólaltak meg a próféták, énekeltek-imádkoztak a zsoltárírók, s Fia által is Ő szólt az utolsó idők kezdetén (Zsid 1:1) Mi foglalkoztat bennünket ezek közül annyira, hogy elmondanánk másoknak is? Az estéli igék ezen a héten Isten nagyságáról, egyedülvalóságáról szólnak. Magasztald Istent a zsoltár íróval együtt – ismételve-megtanulva szavait (például ezt az egyszerű, ám erőteljes mondatot: Uralkodik az ÚR!), vagy formáld meg imádságodat, bizonyságtételedet saját szavaiddal! Valaki lehet, hogy éppen a te szavaid miatt fog felfigyelni Istenre. (HG)
