d.e. Szomjazni az igazságra – Mt 5:6
„Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.” (Mt 5:6)
A Hegyi-beszédnél nemcsak a 12 tanítvány volt jelen, hanem a tanítványok szélesebb köre és egy számottevő tömeg is (Lk 6:17). A Hegyi-beszéd sok-sok tömör tanítás gyűjteménye. Ma is sok ember van, aki „éhezik” a földi vagyon után, ezért minden idejét arra szenteli, hogy minél többet gyűjtsön.
Az ilyen ember azonban sohasem elégszik meg, mivel minél több java van, annál többre fog vágyakozni. Mások elismerést vagy más élvezeteket óhajtanak hasonló intenzitással. Miért olyan egyhangú, levert a lelki életünk? Nem azért, mert nem vágyunk az Isten igazságának és akaratának cselekvésére? Sajnos sok templomba járó ember csak megszokásból teszi ezt, és nincs meg benne a teljes vágy, hogy megismerje az igazságot, aki a Krisztus, az Uraknak Ura.
Isten gyermekei vágyakoznak Krisztus és az Isten országa után. Ezt azonban csak azok tudják megtenni, akik már feltámadtak Krisztussal egy új életre, csak ők fognak foglalatoskodni az odafenn valókkal.
„Éhezni és szomjazni az igazságra” azt jelenti a hívő ember számára, hogy teljes mértékben vágyakozik Isten akaratának teljesítésére. Neki ez a fontos! Tudja, hogy e nélkül nem tud létezni. Akkor lesz beteljesült, boldog életed, ha te is vágyakozol Isten akaratának teljesítésére! Erre minket, gyarló embereket, az Isten nagy kegyelme képesít.
Ha te is Krisztus után vágyakozol teljes szívedből, akkor részesülsz Jézus ígéretében, hogy megelégszel és bővelkedő életed lesz már itt ezen a földön. Majd pedig – Krisztus visszajövetelekor – eljön az igazság napja, az Isten országában pedig már „nem éhezünk, és nem szomjazunk többé”, mert a mi Pásztorunk legeltet minket és elvezet az élet vizének forrásaihoz. (JnJel 7:16-17). Vágyakozz te is Isten akaratát tenni, és úgy ezen a földön, mint az Ő eljövendő országában megtapasztalod majd a teljes megelégedést!
Mi az oka annak, hogy lassan fejlődünk a lelki életben, nem az, hogy elveszítettük a lelki étvágyunkat? Mi után vágyakozik a te szíved ezen a mai napon? (TR)
Imaáhítat: Könyörögjünk testvéreink iránti nagylelkűségért! – Fil 2:4
Bibliaóra: A valóban igazak – Lk 16:14-16, 19-31
Aranymondás: Mt 13:43a
d.u. Királykérés világi módra – 1Sám 8:1-9
„Tégy valakit királyunkká, hogy ő bíráskodjék fölöttünk, ahogyan az minden népnél szokás!” Milyen logikus és praktikus kérés! Az Isten által választott vezető után a következő generáció nem tudta betölteni a feladatát, erre pedig megoldást keresnek. Minden más birodalomban van egy király, így magától értetődő, hogy Izrael népe is szeretne egy vezetőt. Természetesen olyan ember legyen, aki hűen ragaszkodik a Mindenhatóhoz, kikéri a próféta véleményét, a nép érdekében dönt. Nem maguk választanak királyt, mivel megtapasztalták már az ÚR hatalmát, Isten emberét kérik meg erre, hiszen ő tudja leginkább, ki alkalmas erre.
Akkor mégis mi a probléma, hiszen helyes dolgot akartak?! Egyszerűen annyi, hogy nem Istent kérdezték meg, hogy mi az ő akarata. A saját elképzeléseiket kívánták megvalósítani és arra kérték Isten áldását. Tudták, hogy Istennek van hatalma arra, hogy a legjobb embert helyezze föléjük királynak, de nem kérdezték meg, hogy mit akar a KIRÁLY. Akartak egy jónak tűnő dolgot az életükben, de ezért lemondtak a legjobbról. Milyen ironikus, hogy sokszor a jónak tűnő dolgok visznek el minket Istentől… Azt gondoljuk, Isten azt várja tőlünk, hogy helyesen cselekedjünk, miközben ő azt várja tőlünk, hogy Vele cselekedjünk. Nekünk a tett a fontos, neki a közösség.
Akarhatunk jó, Krisztus követőjéhez illő dolgokat, de a fő kérdés továbbra is az marad: mit akar az Úr? Mi az, amerre ő mozdul? Hiába akart volna Izrael népe továbbhaladni a pusztában, amíg a felhőoszlop vagy tűzoszlop nem mozdult, ők sem mehettek. Ha mégis megtették volna, elveszettség, majd pusztulás várt volna rájuk. Rá voltak kényszerülve Isten közelségére, ezen múlt az életük. A mi lelki életünk kulcsa is az, hogy mennyire vagyunk közel Istenhez, milyen szoros vele a kapcsolatunk. Ott vagyunk a Mester kezei között, hogy az Ő akarata szerint formáljon minket, vagy ki akarjuk találni, milyenné kell válnunk és magunktól kezdünk aszerint cselekedni?
Meg kell tanulnunk, hogy az Urat más motiválja, mint minket. Ő a nekünk adott feladatokban is arra törekszik, hogy egy-egy új oldalát ismerjük meg, a vele való kapcsolatban mélyüljünk el, hogy megismerjük Isten szélességét és hosszúságát, magasságát és mélységét. Ne a helyes lépést keresd hát, hanem Istent! „Légy csendben, és várj az ÚRra!” (Zsolt 37:7) (BZ)
