d.e. Alap nélkül építkező? – Lk 6:43-49
Aki pedig hallja beszédeimet, de nem cselekszi, az hasonló ahhoz az emberhez, aki alap nélkül a földre építette a házát: beleütközött az áradat, és azonnal összeomlott az a ház, és teljesen elpusztult. (Lk 6:49)
Az, hogy milyen gyümölcsöt terem egy fa, annak fajtájától függ. Az, hogy te milyen gyümölcsöt teremsz, attól függ, hogy újjászülettél-e vagy sem? Krisztushoz tartozol-e vagy sem? Aki Isten gyermekévé lett, új természetet kapott, azért lesz képes a Szentlélek ereje által teremni a jó gyümölcsöket.
Vizsgáld meg magad ma reggel, hogy te kihez tartozol, és milyen gyümölcsöket terem az életed. Nézd meg szíved indulatait! Vizsgáld meg magad az Ige fényében, hogy hitben vagy-e?
Kire építetted az életedet? Fontos válaszolni erre a kérdésre, mivel eljön egy nap, amikor nyilvánvalóvá lesz, hogy kihez tartozol. Viszont a probléma az, hogy akkor már késő lesz változtatni ezen. Ha azonban Krisztusra alapoztad hiteted és életedet, nyugodt lehetsz! Mint, minden embert, úgy a te életedet is érik majd nehézségek, amelyek által kiderül, hogy milyen alapra építkeztél.
Eddig milyen gyümölcsöket teremtél a Szentírás alapján? Hogyan segíthetsz azoknak, akik nem Jézusra építették életüket? (TR)
d.u. Jaj, ha nincs megtérés! – Ám 4:4-13
Ámószt, a tékoai pásztort, Isten Izráelbe, idegen országba küldte. Noha ugyanahhoz a néphez tartozott, ugyanazt az Istent imádták, mégis kellemetlen és zavaró volt, hogy egy idegen szólítja fel őket a megtérésre. Isten hívta a népet megtérésre, Ámósz csak közvetítő volt. Izráelben a társadalmi élet minden területén, a gazdasági életben, az igazságszolgáltatásban, a kapcsolatokban, a vallási életben súlyos elhajlások, bűnök, visszaélések voltak.
Még az istentiszteleti cselekmények, vagy részvétel is lehet vétkezés, amikor az szokás, kötelesség vagy szolgáltatássá degradálódik, nem az Istennel való találkozás, nem az Isten üzenetének meghallása, nem az Isten előtt való kitárulkozás, nem az Isten dicsőségének keresése. Isten elé készülnünk kell. Nem kerülhetjük ki a vele való találkozást. Ezért üzen és figyelmeztet sokféleképpen, hogy térjünk meg.
Szelíd szóval kérlel, máskor nehézségek, fájdalmak útján üzen, de akarata az, hogy mindenki megtérjen és az örök életre jusson. Járjuk az életet vele. Istennel találkozhatunk az istentiszteleten, az élet dolgaiban, a munkában, a szükségeinkben, az emberi kapcsolatokban. (EZ)
