d.e. Ízetlenné vált só? – Lk 14:34-35
Jó a só, de ha elveszti az ízét, hogyan tudják azt visszaadni? (Lk 14:34)
Isten gyermekeiként sók vagyunk ebben a világban, azáltal, amit a Szent Lélek végzett az életünkben. Van azonban valami, ami akadályoz, hogy hatással legyünk a világra. Ez pedig az, amikor a hívő ember nem Krisztushoz akar hasonlítani, és nem Isten Igéjének megélése fontos számára, hanem a szívében helyet kapott a világ.
Ilyenkor az ember elveszíti hatékonyságát, és nem tud jó hatással lenni a megtéretlen emberekre. Ha pedig a hívő ember nem hasonlít Krisztusához, akkor azt jelenti, hogy ízetlenné vált, és ez nem jó állapot. A kegyelem az, hogy helyre lehet állni, lehet jönni Krisztushoz, hogy megújulva ismét őrá mutassunk. Ez csakis Krisztus által lehetséges. Őáltala lehetünk áldássá a családban, a gyülekezetben és a társadalomban. Segíts erre, Uram, e mai napon is! „Ha sóvá lesz az életed, úgy ízesül a világ, megérzik majd az emberek, az Úr Jézus irgalmát” (HH 276).
Áldás vagy a körülötted élők számára? Látják benned Krisztust? Mit tehetsz, ha ízetlenné vált az életed? Hogyan segítheted azokat a testvéreidet, akiknek élete ízetlenné vált, nem Krisztusra mutat? (TR)
d.u. Dávid győzelmes fegyverei – 1Sám 17:38-51
Ha Dávid gondolkodását, jellemét nem ismerő szemtanúként lettünk volna ott a csatatéren, Eliábhoz hasonlóan, mi is vakmerő, csatát látni akaró, fiatal munkakerülőnek minősítettük volna. Eliábból, sajnos, az irigység beszélt. Góliát hatalmas termete, fegyverzete, de annál is nagyobb beképzeltsége, káromlása és gyalázkodása félelmet váltott ki Saul hadseregében. Dávidot sértette Isten káromlása, a gyalázkodás, s ez indítja a harcra. Noha fegyverzete az ellenségéhez képest tényleg nevetséges, de bátorsága, mely Isten bizalmából ered, megdöbbentő. Milyen meggyőződéssel beszél arról, hogy a harc kinek a győzelmével végződik! Tapasztalta már eddig is, ő csak eszköz volt az Úr kezében, hogy a medvét, az oroszlánt legyőzze. Bizonyos benne, hogy Isten győzelemre vezeti. Nem is próbálkozik számára ismeretlen királyi páncélzattal, de meg kell ma még tudnia mindenkinek, hogy az Úr nem karddal és lándzsával szabadít meg. Pál apostol a Róma 8 végén olyan ellenségeket és veszélyeket sorol fel, melyek bennünket testileg legyőzhetnek, megsemmisíthetnek, mégis Jézusban bízva mi is meggyőződéssel valljuk, hogy „mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket”. (EZ)
