d.e. A bárka ajtaja – 1Móz 6:13-17, 7:11-24
Hím és nőstény ment be minden élőből; bementek, ahogyan Isten Nóénak parancsolta. Az Úr pedig bezárta Nóé mögött az ajtót. (1Móz 7:16)
Az utolsó időkben élünk, amiről az Úr Jézus beszélt az övéinek. Ez Nóé idejére hasonlít, ugyanis az emberi szív romlottsága és az abból fakadó gonoszság mérhetetlen nagyságot öltött. Még egy kevés idő és bekövetkezik az ítélet. Nóénak Isten elmondta, hogy milyen ítéletre készül. Ő Isten embere volt, aki mentesült az ítélet alól, mert kegyelmet kapott. De hogyan is történt mindez?
Isten parancsot adott Nóénak a bárka felépítésére. A bárka méreteit nem ő találta ki, hanem Isten tudatta vele a pontos tervrajzot, a méreteket. Tökéletes tervezés és biztos megtartatás volt ez a kiválasztottak számára. Ahhoz, hogy ez meg is valósuljon, egy ajtón keresztül kellett mindenkinek bejutnia a bárkába. Ez az ajtó egy ideig nyitva volt, de majd Isten bezárta azt. Aki ezen keresztül belépett a bárkába, az biztonságba került, viszont az ajtón kívül rekedtek mind elpusztultak. Mire tanít ez a történet? Arra, hogy még nyitva van az ajtó az üdvösségre, de majd eljön az idő, amikor már nem lehet kegyelmet kapni, mert Isten bezárja az ajtót.
Mi a feladatunk, ha tudjuk, hogy az ajtó hamarosan bezárul? Vajon a nyitott ajtón a leggonoszabb ember is beléphet? (VE)
d.u. Kezében van mindennek élete – Jób 12:7-10
A állatok, a madarak és a tenger halai mind Isten kezének alkotása. Minket embereket is Isten teremtett, de a körülöttünk lévő állatvilág földön, levegőégben, vagy vízben bámulatosan fejezi ki a teremtő Isten mérhetetlen bölcsességét. Egy újabb kutatás szerint a tudósok mintegy 8,7 millióra becsülik a jelenlegi fajok számát. Úgy tartják, hogy ebből mintegy 6,5 millió faj élhet a szárazföldön és 2,2 millió a világóceánban. Ezek nagy része még felfedezésre és leírásra vár. A mostani becslés szerint a tengeri fajok 91 százaléka és a szárazföldi fajok 86 százaléka ismeretlen még a tudomány számára. Jób szavaival élve, „kérdezzük meg az állatokat”, mert tanulhatunk tőlük. Ha ezt nem is tehetjük, mert ők nem beszélnek, próbáljuk meg mikroszkóp alá venni az élővilágot és ismerjük el, hogy csodálatos Istenünk van. Ő teremtett bennünket, és ő tartja fenn a mi életünket. Ha az alapvető elemeket, mint például az oxigént, a vizet, vagy a napfényt megvonná tőlünk, akkor megszűnnénk létezni. Isten szeretete és gondviselése azonban életben tart minket, ezért legyünk hálásak neki, és magasztaljuk őt végtelen bölcsességéért! (VE)
