d.e. A megtartott ige kinyitja az ajtót – Jel 3:7-13
„Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be, mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én igémet, és nem tagadtad meg az én nevemet.” (Jel 3:8)
A filadelfiai gyülekezet nagyon szép dicséretet kapott az Úr Jézustól. Bár kevés ereje volt, megtartotta az igét és nem tagadta meg az Ő nevét. Ezért egy nyitott ajtót kapott, amelyet senki be nem zárhat. Milyen megtisztelő az, amikor Jézus megdicséri követőit! Milyen jó lenne, ha mi is ezt hallanánk a mi Urunktól, amikor visszajön érettünk!
Ha az ige területén kell önvizsgálatot tartanod, akkor mennyit olvasod a Bibliát? Hogyan akarod megtartani az igét, ha nem ismered kellőképpen? Sokan csak félmondatnyi igét olvasnak el reggelente, de azt sem a Bibliából, mert ahhoz nincs idejük, és ezzel a kevéssel tengetik napjaikat. Sok hasznos igemagyarázat van, hála Istennek, de ezek nem helyettesítik a Bibliát. Ha naponta legalább fél órát igeolvasással töltünk el, akkor megízleljük és megkívánjuk azt: „egyre többet belőle és egyre mélyebben”. Az alapos bibliaismerettel rendelkező hívők nem csapódnak ide-oda, amikor különféle tévtanítások veszik őket körül. Képesek ragaszkodni az ige tiszta tanításához, mert tapasztalatból ismerik megtartó erejét.
Nézzük meg közelebbről a nyitott ajtót, amit az Úr Jézus ad az övéinek! Egy gyülekezet számára a nyitott ajtó többnyire azt jelenti, hogy terjesztheti az evangéliumot, és vannak, akik örömmel fogadják azt. Pál és Barnabás ezt tapasztalta, amikor első útjukon missziózni kezdtek (ApCsel 14:27). Második útjukon Filippiben is hasonló történt, mert Lídiának megnyitotta az Úr a szívét az ige befogadására (ApCsel 16:14). Pál apostol Efézusról is azt írja, hogy „nagy és sokat ígérő kapu nyílt ott előttem” (1Kor 16:9). Tehát a nyitott ajtó lehetőség az ige hirdetésére.
Továbbá, ha figyelembe vesszük, itt szó van a Dávid kulcsáról és a Sátán zsinagógájáról is. Ebben a vonatkozásban a nyitott ajtó utat mutat a megtért pogányoknak a Messiás országa felé. Ott az Úr Jézus, a királyok Királya fog uralkodni a Dávid trónjáról. Ha te is oda vágysz, tartsd meg az igét, hogy majd beléphess ezen a nyitott ajtón az örök dicsőségbe! (VE)
Imaáhítat: Könyörögjünk, hogy az olvasott Ige megértése által felismerjük Krisztust és az Ő akaratát! – ApCsel 8:29-36
Bibliaóra: Akadályok a megváltás útján – Lk 18:9-14, 18-30
Aranymondás: Lk 18:29-30
d.u. Hogyan munkálkodik Isten? – 1Sám 9:1-17
Isten szabadítása a történelem folyamán sokszor egy ember által valósult meg, akit ő kiválasztott és alkalmassá tett arra, hogy elvégezze a rábízott munkát. Sámuel idejében a filiszteusok állandó veszélyforrást jelentettek Izráel népe számára. Isten úgy látta jónak, hogy kiválassza Sault, majd Sámuel által felkenje, hogy aztán ő legyen az, aki majd felsorakoztatja maga mellett a népet a harcra. De hogyan is történt mindez?
Saullal kapcsolatosan nem olvassuk azt, hogy ő pályázott volna a királyságra. De nem is azért választotta ki őt Isten, mert egy fejjel nagyobb volt a többieknél, vagy szebb volt, mint mások. Olyan sok esetben megfigyelhetjük, hogy a fizikai alkalmasság és a testi szépség akadályt jelent az Isten munkájában. Nem, nem ezért választotta ki őt az Isten! Mégis, mielőtt tudtára adta volna döntését, krízishelyzetbe hozta. Apja szamarait hiába kereste, nem találta. Ebben a szorultságban kényszerült Sámuelhez, szolgájának a tanácsára hallgatva, hogy kiutat találjon a helyzetére. Isten tehát így vezette őt el Sámuelhez, aki értésére adta az Úr akaratát.
Mi is kerülünk sokszor nehéz helyzetbe. Saul a szamarakat kereste, mi lehet munkahelyet vagy megélhetésünk lehetőségeit. Istennek van hatalma arra, hogy a részletek keresésében a lényeghez is elvezessen minket. Mi már tudjuk, hogy nem a földi értékek megtalálása a legnagyobb szükségünk, hanem az Úr Jézussal való találkozás. Reá van mindegyikünknek szüksége!
Saul ebben a keresésben találkozott a prófétával, akinek élő kapcsolata volt Istennel, és számára is kijelentette a jövőt. Sámuelnek az Úr már egy nappal Saul érkezése előtt kijelentette, hogy mi fog történni. Így van ez ma is. Isten Szentlelke által kijelenti az övéinek, hogy mit készül cselekedni. Ennek legfőbb eszköze a Biblia. Amikor Isten Igéjét olvassuk, akkor ő elvezet minket minden igazságra. Megtanít minket akarata szerint élni, és figyelmeztet a veszélyforrásokra. Isten munkája csodálatos, ha engedjük magunkat vezettetni. Ha készek vagyunk feladni saját elképzeléseinket, akkor Isten meg tudja mutatni nagyságát az életünkben. Nem a saját erőnk vagy szépségünk fogja megdicsőíteni az ő nevét népünk között, hanem az olyan engedelmesség, amely képes megalázkodni és átadni a teljes irányítást Istennek. (VE)
