d.e. Igazán el tudod ez mondani? – Mt 8:18-22
És odalépve így szólt hozzá egy írástudó: Mester, követlek téged, bárhová mégy. (Mt 8:19)
Jézus két névtelen tanítványáról olvastunk ma reggel. Az egyik, egy írástudó, eldöntötte, hogy teljes idejével szolgálni fogja Jézust. Nagyon szép, ha valaki polgári foglalkozását Krisztus követőjeként gyakorolja. Ám Jézusnak már akkor is voltak „főfoglalkozású” tanítványai, akik „főállásban” követték Őt. Ezek a legtöbb földi komfortot is készek kellett legyenek feladni. A mesternek ezen a földön nem volt hova fejét lehajtsa, és köntösén kívül, amire halálakor sorsot vetettek, semmit sem mondhatott magáénak. Egy másik tanítvány egyszer fontosabbá akart tenni valamit Jézus követésénél. Engedélyt kért erre, amit a mester nem hagyott jóvá. Hány és hány esetben megkísérthet bennünket a túlbuzgóság, vagy a saját véleményünk Jézusra erőltetése! Jézus követése áldott és nemes dolog, ami minden esetben lemondással jár. Ő soha sem tesz olyan engedményt, amely azt igazolná, hogy van fontosabb követésénél!
Mire késztet Jézus „Menjetek át a túlsó partra” utasítása? Milyen dolgokat kell vállalj, és miről kell lemondj Jézus követése érdekében? Mit felelnél Jézus teljes idejű munkára való hívására?
d.u. Gyarapodás nehéz időben – 2Móz 1:6-21
A Józsefet nem ismerő egyiptomi király megnehezítette a héberek sorsát, ezzel azonban gyarapodásukat szolgálta. A történelem igazolja, hogy a nehéz rendszerek közelebb vitték Istenhez az embert. A megszorítások Isten felé fordítják tekintetünket. Nem sírom vissza a kommunizmust, de akkor fogékonyabbak voltunk Isten dolgai iránt. Míg az összekovácsolta a hívőket, addig a szabadság szétszórta, megosztotta közösségeinket. Egy mondás szerint az Úr népe hasonlít a méhekhez. Ha kívülről éri őket támadás, összefogva állnak ellen. Ha ez hiányzik, egymást támadják, bántják. A test sanyargatása a lélek javát, a fizikai jólét a lélek nyomorúságát okozhatja. A héber nők életerősek, a bábák istenfélők voltak, akik szembeszálltak a király Isten ellenes parancsával. Isten pedig jót tett velük: megépítette házukat!
A lelki épülésnek és a szellemi leépülésnek jól látható ismertetőjelei vannak. Az utolsó, vad időkben, az ámítók gyarapodnak a rosszaságban, másokat is megtévesztve. Ragaszkodjunk a tanultakhoz és a teljes íráshoz, hogy minden nehézség ellenére is gyarapodjunk a bölcsességben, és a tökéletesség felé vezető igyekezetben (2Tim 3). (KZ)
