d.e. Mennyei fénnyel érkező Úr – ApCsel 9:1-9
Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte. (ApCsel 9:3)
Dr. Lukács úgy mondja el ezt a történetet, hogy egyértelmű legyen: Saul megtérése egy csodának köszönhető. Miután Istvánt megkövezték, ahol őrizte a gyilkosok ruháit, Saul maga kezdte el „pusztítani az egyházat”.
Betekinthetünk megtérése előtti lelki és érzelmi világába: „fenyegetéstől és öldökléstől lihegve” jelentkezett a főpapnál és „leveleket kért tőle”, hogy a távolabbra menekült krisztuskövetőket üldözze. Damaszkuszhoz közel találkozott Jézussal az úton. Megtérése folytán bocsánatot nyert korábbi üldözéséért, de soha nem felejtette el, honnan emelte ki őt Isten (Gal 1:13). A vakító látomás „déltájban” történt (22:6; 26:13), mégsem az erős napfény vakította meg, hanem a Jézussal való találkozás (9:17, 27; 22:14; 26:16; 1Kor 9:1; 15:8). „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.” De hát csakugyan Őt üldözte Saul? Nem, dehogy, csak a követőit! De az Úr Jézus azonosul azokkal, akiket miatta üldöznek!
Fénye ma is felragyog azoknak, akiket tüzes kemencébe, oroszlánok vermébe vetnek. A mennyei fény hozzon szabadulást, megtérést! (BI)
d.u. Hogy bizonyságot tegyen az igazságról – Jn 18:37 (Karácsony nagyhete)
Miért jött Jézus? Azért, „hogy bizonyságot tegyen az igazságról”. Mielőtt ezt a sokatmondó kijelentést tette volna Jézus Pilátusnak, előbb istenségéről is bizonyságot tett: „én azért születtem, és azért jöttem e világba”. Vagyis Jézus nemcsak született, hanem jött is! Mielőtt Ábrahám lett volna, Ő már létezett (Jn 8:58). Született, mint gyermek, és jött, mint Isten Fia. Erről prófétált Ézsaiás: „mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk.” Mint gyermek, Mária fia volt, mint fiú, Isten Fia. Valóságos ember volt, és valóságos Isten: sírt, örült, éhezett, szomjazott, elfáradt, szenvedett és meghalt, mint ember. De feltámadt, mint Isten Fia!
Azért jött, „hogy bizonyságot tegyen az igazságról”. Ő maga az igazság. Lelkünk ellensége a hazugság atyja (Jn 8:44). Akiket megtévesztett, azok nem hallgatnak Jézusra. De mindaz, aki az igazságból való, hallgat az Ő szavára. Az Ő juhai ismerik az Ő hangját, és követik Őt.
Az való az igazságból, aki megigazult (1Kor 1:30), akinek bűneit eltörölte az Isten Bárányának vére. Az való az igazságból, aki igazán él, és nem képmutató, akinél nemcsak a kegyesség látszata van meg, aki cselekedettel és valóságosan szeret (1Jn 3:18). Akinek imádata, éneklése, adakozása, szolgálata igazi. Ezek közé tartozol-e? (BI)
