d.e. Róla elmélkedem - Zsolt 63
Mintha zsíros falatokkal laktam volna jól, úgy ujjong az ajkam, és dicsér a szám. (Zsolt 63:6)
Az, hogy Dávid hit által mondhatta – én Istenem – átváltoztatta a pusztai megtapasztalását egy Istent dicsőítő megtapasztalássá. Ott a pusztában éhes és szomjas volt, de a legerőteljesebb óhaja mégis lelkében volt, nem testében. Teljes lényével, testével és lelkével is, Dávid Isten megelégítő jelenléte után vágyódott. Ahogy fizikai érzékeink is elégtételt nyerhetnek Isten fizikai, teremtett világából, lelki érzékeink is léteznek, ami csakis Krisztusban kaphat elégtételt. Ő az életnek kenyere, és Ő az, aki az élet vizét biztosítja nekünk Lelke által. Mindazok, akik ilyen lelki táplálék után éheznek és szomjúhoznak, megelégíttetnek. Dávid, mondhatta az Úr Jézussal együtt: „Nekem van mit ennem, amiről ti nem tudtok.” (Jn 4:32). A mi rendszeres, áhítatos Isten imádatunk, a róla való elmélkedésünk az, ami felkészíthet minket igazán a nehéz időkre, a megpróbáltatásokra, az élet krízis helyzeteire. Hogy mit kapunk az élettől, attól függ, hogy mit talál bennünk az élet, és Dávid szívében egy mély szeretet lappangott az Úr iránt, és egy erős vágy, hogy kedves legyen előtte.
Hogyan szerezte meg Dávid ezt a csodálatos lelki étvágyat?
Milyen gyakran elmélkedsz Istenről? (Pardi Félix)
d.u. Istenbe vetett bizalom a próba idején – Jel 2:8-11
Ennek a szegény, szenvedő gyülekezetnek úgy mutatkozik be Jézus Krisztus, mint aki Úr mindenek felett. Egy nehézségekben lévő gyülekezet számára a megkoronázott Isten Fiát látni jobb, mint maga az élet. Ő az első, aki már ott volt és létezett mielőtt ezek a nehéz idők kezdődtek volna. Ő az utolsó, ott lesz, mikor mindennek vége lesz. Ő az, aki halott volt. Ő tudja, mit jelent kiállni a próbát az utolsó leheletig. És íme, Ő él, így szól most ő a gyülekezethez.
Szenvedned kell – az Úr előre tudta és tudja, milyen állapoton kell átmennie népének. És ebben az ördögnek benne lesz a keze. A hívők üldöztetése tehát az ördög munkája. Pál esetében is a tüske az oldalában a Sátán követe volt. És mindezt azért, hogy „megpróbáltassatok”. Az ördög azért teszi, hogy ezekben elessünk, Isten jó célokért próbál meg minket. Az ördög a hitet el akarja pusztítani, Isten a próbában a hitet meg akarja erősíteni. Az ördög azért, hogy a tüzet, buzgóságot kioltsa, Isten azért, hogy ezt a tüzet felelevenítse. És mindezt Krisztus előre látja. Semmi nem kerülheti el tekintetét. Bízzunk Istenben a próba idején! (Pardi Félix)
