2018. március 5., hétfő

DÉLELŐTT | 
Kérni, keresni, zörgetni

Igehely: Lk 11:1-13; Kulcsige: Lk 11:9 „Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.”

Milyen lenne az életünk, ha Isten megvonná tőlünk az imádság lehetőségét? Milyen lenne a gyülekezet, hogy nézne ki a világ? Óriási kiváltság, hogy Istenhez imádkozhatunk. Ingyenes lehetőség, ennek ellenére minimális mértékben használja ki az emberiség. Az imádkozás a világon a legkönnyebb dolognak tűnik: bárhol, bármikor megtehetjük, nem kell hozzá semmilyen felszerelés, tudás vagy pénz, a gyakorlat mégis azt tükrözi, hogy nem is olyan egyszerű. Nem hiába kérték Jézust is a tanítványai, hogy tanítsa őket imádkozni.

Az imádság Istennel való beszélgetés, amely egy bizonyos szintű kapcsolatot feltételez Vele. Ha hiányzik ez az összeköttetés, akkor a dialógus helyett csak magunkban beszélünk, amely nyilván nem számít imának. Jézus, a mi közbenjárónk biztosítja ezt az élő vonalat, ezért kell az Ő nevében könyörögnünk. Isten családjába is be kell születnünk, hogy Őt valóban Atyánknak szólíthassuk, ezt szintén az Ő váltságmunkája és a Szentlélek tevékenysége nyomán érhetjük el. Lehet helytelenül is imádkozni (Jak 4:3), ami szintén zsákutcába vezet, de ha kérésünk hitből fakad, keresésünk őszinte, zörgetésünk pedig kitartó, akkor csodákat élhetünk át.

Sallai Jakab

DÉLUTÁN | 

Isten keze mindenütt elér

Igehely: Zsolt 139:1-10

Mit érzel, amikor figyelnek téged? Hogy érzed magad, amikor a kamera rád van állítva? Vannak, akiknek ez külön élvezet, és szeretik, ha a figyelem rájuk irányul, másokat pedig zavar. Beteges lelkű emberek nem mernek kamera elé állni, egyesek még fényképre sem, és szörnyen felháborítja őket, ha úgy érzik, hogy mások kontrollálják őket. Az üldözési mániával élők büntetésnek érzik a nyilvánosságot és fenyegetőnek az átláthatóságot. Ezzel szemben a tiszta életű ember jelleme és cselekedetei világosak, érthetőek és követhetőek. A hívő ember élete, akinek nincs semmi rejtegetni valója, ilyen átlátszó kell, hogy legyen Isten és az emberek előtt.

Dávid számára Isten mindentudása és mindenütt jelenvalósága csodálatot és tiszteletet ébresztett, ugyanakkor mélységes bizalmat és biztonságot. Nagyobb bizalommal vagyunk azok iránt, akik ismernek minket és mi is ismerjük őket. A bűnbe esett ember menekülni szeretne Isten elől, elrejtőzni, mint Ádám és Éva. A hívő ember szent félelemmel elismeri, hogy Ő mindenütt ott van, és bármit megtehet. Te mit érzel most, ha arra gondolsz, hogy Isten ott van melletted, és figyel rád?

Sallai Jakab

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:27–44; Kulcsige: Mt 27:50 „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.”

Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk: mit vállalt és hordozott el helyettünk a tiszta, szent, ártatlan Bárány. Engedte, hogy a bűnös emberek kigúnyolják, leköpdössék, bíborpalástot és töviskoronát adjanak rá. Üdvözöljék, mint zsidók királyát. Lehetett volna valóban a királyuk, ám az övéi nem fogadták be őt. De ha valaki befogadja – akár én vagy te –, hatalmat kapunk, hogy Isten fiaivá lehessünk (Jn 1:12). Micsoda bővölködő kegyelem árad a keresztről!