2018. július 17., kedd

DÉLELŐTT | 
A böjt felkészít a valódi bűnbánatra

Igehely: Jóel 2:12-18; Kulcsige: Jóel 2:12 „De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva!”

Az emberek még ma is szoktak éhségsztrájkot tartani, ha végső elkeseredésükben szeretnének valamilyen ügyben igazságszolgáltatást kapni. Ezzel a magatartással kifejezik azt, hogy amit kérnek, abban elszántak. Ugyanakkor ott állnak egy olyan helyzet előtt, amit önmagukban képtelenek megoldani. Ugyanez a helyzet a bűneinkkel is. Tudjuk, hogy vannak, tudjuk, hogy szabadulni kellene tőlük, de mégsem teszünk semmit. Lehet, igazából nem is akarjuk bűneinket elhagyni? Ha komolyan gondoljuk a szabadulást, akkor van megoldás! Van egy legfelsőbb bíróság, ahol kegyelmet kérhetünk, hogy büntetésünket eltöröljék. Az idő kegyetlenül rohan és a fejsze már a fák gyökerén van. Senki nem láthatja meg az Istent, aki a bűneiben marad. Itt az idő, hogy komolyan vegyük a szabadulást! Ha bűneid megkötöznek téged, kérj valakitől segítséget, hogy imádkozzon veled. Sokszor meglepődtem, hogy amikor böjtöltem, Isten olyan dolgokra mutatott rá, amiről nem is tudtam, hogy probléma. Kérd Istent, hogy még az ítéletnap előtt világítson át teljesen, nehogy valami bűn ott maradjon az életedben. „Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva…!”

Nagy Ferenc

DÉLUTÁN | 

Feladatkörében kitartó

Igehely: 1Sám 7:1-2

Izráel nehéz időket élt meg Sámuel idejében. A frigyládát a filiszteusok elvitték, majd visszahozták. Izráel félt a frigyládától és Isten szentségétől. Ezért felvitték Abinádáb házához, és megbízták a fiát, Eleázárt, hogy vigyázzon a frigyládára. Eleázár készségesen elvállalta a szolgálatot. Nem volt ez épp olyan könnyű feladat. A frigyláda jelenléte megkövetelt egy szent életet. Eleázár bármikor az életével fizethetett volna, ha szentségtelen módon bánik a frigyládával. Eleázár hűségesen vállalta ezt a feladatot húsz éven keresztül. Isten hasonló módon ránk is szeretne szolgálatot bízni. Lehet, már sokszor felkértek bizonyos feladatra a gyülekezetben, de te mindig visszautasítottad. Lehet, hogy egy darabig szolgáltál, de utána feladtad. Lehet, hogy valamikor még te is féltve őrizted a szívedben Isten szentségét, de most már nem törődsz vele. Isten azt szeretné, hogy az ő Szent Lelkét, mint drága kincset őrizzük a szívünkben. Azt szeretné, ha szolgálatunkat mi is hűséggel és szent élettel vállalnánk!

Nagy Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:27–44; Kulcsige: Mt 27:50 „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.”

Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk: mit vállalt és hordozott el helyettünk a tiszta, szent, ártatlan Bárány. Engedte, hogy a bűnös emberek kigúnyolják, leköpdössék, bíborpalástot és töviskoronát adjanak rá. Üdvözöljék, mint zsidók királyát. Lehetett volna valóban a királyuk, ám az övéi nem fogadták be őt. De ha valaki befogadja – akár én vagy te –, hatalmat kapunk, hogy Isten fiaivá lehessünk (Jn 1:12). Micsoda bővölködő kegyelem árad a keresztről!