2018. január 5., péntek

DÉLELŐTT | 
Lényegre mutató, alázatos szolgálat

Igehely: Lk 3:15-20; Kulcsige: Lk 3:16 „János így válaszolt mindenkinek: Én vízzel keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket.”

Bemerítő János igehirdetése hatalmas prófétai szó volt a régóta próféciára szomjazó nép körében. Érthető tehát, ha a megígért Messiást keresték a hallgatók Jánosban. Ő azonban minden félreértést eloszlatott, amikor önmagának az Eljövendőhöz való viszonyáról nyilatkozott. Az ő feladata csak az útkészítés volt, a teljességet Jézus Krisztus hozza el. A Krisztus eljövetele teremt tiszta helyzetet népe körében és az egész embervilágban, amikor az alázatosokat beviszi országába, a magukban bízókon pedig végrehajtja a megsemmisítő ítéletet.

János hűségesen hajtotta végre megbízatását, amikor az örömüzenetet meghirdette a népnek. De igazi próféta volt abban is, hogy felemelte tiltakozó szavát Heródes vérfertőző és kegyetlen életmódja ellen. Ezért az ószövetségi próféták sorsa lett az övé, amikor Heródes börtönbe vettette az Isten igazságát képviselő, bátor prófétát.

Amikor szolgálatodat végzed, kire hívod fel a figyelmet: Krisztusra vagy magadra? Kész vagy megalkuvás nélkül bűnnek nevezni a bűnt?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Megújulás Isten szabadítása által

Igehely: Zsolt 80:1-8

A Zsoltár refrénje a 4., 8. és 20. versben ismétlődik. Csodálatos kérés, de miért? Mert úgy tűnik, Isten elfordította orcáját, valamiért megharagudott, ezért nem is hallgatja meg az imádságot. Viszont enged keserűséget, bánatot, hogy azt egye és igya a nép. A szomszéd népekkel megromlott a viszony, és gúnyolják Isten népét. A további versekben kiderül, hogy lerontva a kerítést, Isten prédául adta őket. Hogy miért jutottak ide? A bűn miatt lehet csak, mert Isten hűséges. Azzal érvel Aszáf, hogy ha Isten valamit létrehozott, szeretettel oltalmazott, mindeddig hordozott, terelgetett, most miért engedné, hogy tönkremenjen mindez? Aszáf tudja, nincs esély a megmaradásra, csak ha Isten megszabadítja. Nincs esély a szabadulásra, csak ha kegyelmesen rájuk tekint (arcát rájuk ragyogtatja). De ehhez is helyre kell állni, meg kell újulni a hitben, az Úrral való kapcsolatban. És ezt is az Úr tudja megadni, mert ő az, aki munkálja az akarást és a véghezvitelt, amint ő akarja (Fil 2:13). Az Úr Jézus felragyogott már számodra (2Kor 4:6)? Hol kell hatalmával megjelenjen az Úr, és változást hozzon az életedben, gyülekezetedben? A refrén a te imádságod tud lenni?

Kelemen Sándor

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?