2018. január 11., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Jézus parancsszava

Igehely: Lk 4:38-39; Kulcsige: Lk 4:39 „Jézus ekkor fölé hajolva ráparancsolt a lázra, mire az elhagyta az asszonyt. Ő pedig azonnal felkelt, és szolgált nekik.”

Egy humoros történet szerint, szenteste a család az ajándékokat bontogatta. Az anyós sikoltva felkiáltott: „Jaj, micsoda szégyen! Egy csomag vattát kaptam!” Mire a veje: „Hát nem azt mondta anyuka, hogy fülbe valót kér?”

Mai igénket olvasva elgondolkozhatunk: vajon milyen volt a Simon Péter és anyósa közötti kapcsolat? Tény, hogy Simon anyósa az ő házában lakott, és amikor magas láz gyötörte, szóltak az érdekében Jézusnak. Lehet, éppen Simon szólt. A meghívás érthető, hiszen prófétát, tanítót, rabbit Izráelben tisztesség volt vendégül látni, másfelől a rabbik a betegeket is látogatták. Jézus Krisztus azonban nemcsak egy tanítómester, hanem Ő Isten Fia. Ezért neki elég ráparancsolnia a lázra, és a beteg már meggyógyultan szolgálhatja az orvosok Orvosát. Elgondolkodtató, hogy Simon anyósa azonnal tudta, hogyan kell meghálálnia Jézusnak azt a gondoskodást, melynek eredményeként meggyógyulhatott.

Gondolkodtál-e már azon, hogy Jézus parancsszavára ma is szűnhet a láz és meggyógyulhat a lázas beteg? Kérted-e már az Urat, hogy könyörüljön beteg családtagjaidon?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Imádkozz bátor igehirdetésért!

Igehely: ApCsel 4:29-31

Isten Igéje után néhány este az igehirdetésről olvasunk. Az Úr Jézus is a prédikálást tartotta fő feladatának (pl. Mk 1:38). Péter és János bátran prédikált a pünkösd utáni napokban (ApCsel 2-3-4). A Jézus Krisztusról szóló történet továbbadása kívánta a legnagyobb bátorságot. Haláláról és feltámadásáról életveszélyes volt szólni, ám ők mégis ezt tették. „Úrrá és Krisztussá tette őt Isten, azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.” Bátorságukon csodálkoztak a nép vezetői, és keresték a módját elhallgattatásuknak. Nem sikerült. Hogyan is sikerülhetett volna? Ők nem bátraknak születtek, hanem bátrak lettek, miután a Szentlélek eljött reájuk, és Krisztus tanúivá lettek (ApCsel 1:8). Aztán ott volt mögöttük egy imádkozó gyülekezet; testvérek, akik további kitartást, bátorságot kértek számukra az Úrtól.

Bátor igehirdetés bátor igehirdetők ajkáról hangzik. Imádkozz többet lelkipásztorodért; kérd számára a Szentlélek segítségét, erejét, hogy bátran hirdesse a Krisztusról szóló evangéliumot!

Herjeczki Géza

 Napi áhítat

– Mt 20:29–34; Kulcsige: Mt 20:34 „Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.”

Különös, ahogy Isten minden ember szívéhez utat talál. Az sem lehet akadály, ha nem lát. A két vak „meghallotta, hogy Jézus arra megy el”. Olyat is láttam, hogy evangélizáció végén siket ember jött előre, hogy megnyissa szívét Jézusnak, pedig nem volt jeltolmács. Az evangélium válasz az elesett embernek, ezért beleillik a lelkébe. Jézus azért jött, hogy örömhírt mondjon a szegényeknek. Erre érzett rá a két vak, és nem lehetett akadály az, hogy nem látnak, de az őket helyre utasító tömeg sem.