2018. december 8., szombat

DÉLELŐTT | 
Kincshordozó edény: Isten dicsőségére

Igehely: 2Kor 4:5-14; Kulcsige: 2Kor 4:7 „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak.”

Krisztus Jézus az, aki minket elhívott a megtérésre, és megbízott, hogy mint törékeny cserépedények vigyük az evangéliumot az embereknek. Ezt bízta ránk, mint szolgálatot és szolgaként kell végezzük feladatainkat. Jézus Krisztus gyújtott fényt a szívünkben, hogy meglássuk Isten csodálatos dicsőségét az Ő arcán. Nagy kincs az Isten ereje, és mivel cserépedényben van, nagyon kell vigyáznunk, hogy az edény ép maradjon. Sátán kétségbe akar ejteni, amikor teheti, üldöz minket, szorongat. De a mi Urunk nem hagy védelem nélkül soha. Ha testünkben hordozzuk az Ő halálát, láthatóvá lesz az Ő élete bennünk. Mivel nagyon gyűlöl minket a gonosz, Jézus annál jobban vigyáz ránk. Hiszünk az Ő erejében, az Ő oltalmában? Védő szárnyai alatt jó nekünk, ott vagyunk biztonságban. Megígérte, hogy megtart bennünket az Ő eljöveteléig, és együtt akar minket maga elé állítani.

Várjuk Urunk dicső jöttödet!

Veress Bálint

DÉLUTÁN | 

Sokan hivatalosak és kevesen választottak

Igehely: Mt 22:1-14

A példázat azokról szól, akik elutasítják Isten országába a meghívást. Amikor a király személyét mutatja be, lényegében Istenről beszél, aki Fia ünnepélyére hívja népét. Nagyon hangsúlyos ebben a történetben: kész minden, jöjjetek a menyegzőre. Isten elkészített mindent, az embernek semmiért sem kell megdolgoznia, csak a hívást kellene elfogadnia és részesülnie abból a jóból, ami a menyegző által adatik. Itt a fájdalmas válasz viszont, az ember részéről: de azok nem törődtek vele, mások a meghívást átadó szolgákat is megölték. Közömbösség és ellenséges megnyilvánulás. Ma is ez sorvasztja legjobban az Úr ügyét, de ez ítéletet von maga után, ezért ne maradj ebben az állapotban.

A példázat arról is beszél, hogy olyanok is kapnak meghívást, akik egyáltalán nem méltók arra, hogy részt vegyenek a menyegzőn, mégis ott vannak, mert a gazda megbízásából begyűjtettek a szolgák által. Egy feltétel mégis volt, fel kellett venni a menyegzői ruhát a belépéskor. Aki ezt elmulasztotta, az ki lett utasítva a menyegzőről, mivel semmibe vette a gazda személyét és az alkalom fontosságát. Ebből a mozzanatból az a figyelmeztetés, hogy aki méltatlan létére meghívást kap a menyegzőre, de azt hiszi, hogy ez semmire sem kötelezi, az nagyot téved.

Budai Lajos

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:27–44; Kulcsige: Mt 27:50 „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.”

Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk: mit vállalt és hordozott el helyettünk a tiszta, szent, ártatlan Bárány. Engedte, hogy a bűnös emberek kigúnyolják, leköpdössék, bíborpalástot és töviskoronát adjanak rá. Üdvözöljék, mint zsidók királyát. Lehetett volna valóban a királyuk, ám az övéi nem fogadták be őt. De ha valaki befogadja – akár én vagy te –, hatalmat kapunk, hogy Isten fiaivá lehessünk (Jn 1:12). Micsoda bővölködő kegyelem árad a keresztről!